Ifjabb Antonio da Sangallo, eredetileg Antonio di Bartolomeo Cordini, itáliai reneszánsz építész, a barokk előfutára,Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) S / Sangallo aki főként Rómában és a pápai államban dolgozott. Az egyik legismertebb épület, amelynek építésén közreműködött, a Szent Péter-bazilika.
Nagybátyjától való megkülönböztetésre gyakran az ifjabb jelzőt teszik a neve elé.
Élete Híres építészcsaládból származott, id. Antonio da Sangallo és Giuliano da Sangallo unokaöccse volt. 1503-ban követte Giuliano da Sangallót Rómába, ahol később különféle pápák szolgálatában állt. Kezdetben Sanzio és Bramante munkatársaként dolgozott, akik a római Szent Péter-bazilikán dolgoztak.
1520-tól független építész lett, majd Sanzio halála után az utódja lett a bazilika fő építőmestereként. Róma egyik legelismertebb építésze lett.
Alessandro Farnese bíboros, a későbbi III. Pál pápa megbízta a Farnese-palota (Palazzo Farnese) építésével. A munkálatokat Róma 1527-es kifosztása félbeszakította, majd Sangallo halála után Michelangelo folytatta a munkát.
Élete nagy részében Rómában élt és dolgozott, főként a pápák szolgálatában, miközben építkezéseket irányított Firenzében, Orvietóban és máshol.
Nagybátyjaihoz hasonlóan ő is tehetséges hadmérnök volt, és ebben a minőségében a Civitavecchia, Ancona, Firenze, Parma, Piacenza, Ascoli, Nepi, Perugia erődítményeinél dolgozott.
A nevéhez köthető, olaszbástyás erődítmények három fő példája:
az anconai fellegvár, ötágú alaprajzzal (1532); a firenzei Fortezza da Basso, ötszög alaprajzú (1534); a perugiai Rocca Paolina, többször elpusztult és újjáépített (1540).
Társadalmi helyzete lehetővé tette számára, hogy idős korában palotát építsen magának a római Via Giulián, amelyet Sacchetti palotának neveznek.
Az épületei az érett reneszánsz stílusát idézik, de megmutatták a korai barokk első jellegzetességeit is.
A Szent Péter-bazilikában temették el.
Művei bélyegkép|200px| Santo Spirito templom Sassiában, Róma 1545 bélyegkép|200px| Crispo-Marsciano-palota Orvietóban jobbra|bélyegkép|200px| A Spada család palotája, Terni
Fő munkái Santa Maria di Loreto-templom Rómában ( 1507 ) „Michelangelo erőd” (Forte Michelangelo) Civitavecchiában ( 1508 ) Palazzo Farnese Rómában ( 1512 ): A palotát a halála után Michelangelo fejezte be. A Spada-palota Terniben Baldassini-palota Rómában ( 1510-1515 ) Civitavecchia falai ( 1515- ből) Caprarola erődje (Rocca di Caprarola) ( 1515 ), később Vignola alakította át Borgia-erőd (Rocca dei Borgia) Vianóban (ma Vejano) ( 1518 ) Santa Maria templom a római Monserrato degli Spagnoliban ( 1518-tól) Loreto bástyafalai (1518-1522) A Santo Spirito palotája ( 1520 körül) Farrattini-palota Ameliában ( 1520-1525 ) Borgo kormányzói palota Rómában (1526) Szent Patrik kút Orvietóban (1527-1537 ) Ancona fellegvára ( 1532 ) Fortezza da Basso Firenzében ( 1534 ) Santo Spirito-templom Sassiában, Rómában ( 1538-1545 ) Malatesta erőd Ascoli Picenóban, (1540-1543 ) Perugiai Rocca Paolina ( 1540 ) Pálos kápolna (Cappella Paolina) a Vatikánban ( 1534-1540 ) Palazzo Sacchetti Rómában ( 1542-től)
Jegyzetek
Fordítás
Irodalom Zeitpunkte. In: Damals, Das aktuelle Geschichtsmagazin (), 28. kötet, 1996, 8. szám, 53. oldaltól Francesco Menchetti: Antonio da Sangallo the Younger and the Building Site of the Citadel of Ancona. (PDF) In: Karl-Eugen Kurrer, Werner Lorenz, Volker Wetzk (szerk.): Proceedings of the Third International Congress on Construction History. Neunplus, Berlin 2009, , 1019–1024. oldal
Kategória:1546-ban elhunyt személyek Kategória:1484-ben született személyek Kategória:Firenzeiek Kategória:Reneszánsz építészek Kategória:Olasz építészek Kategória:Hadmérnökök