Márkus vagy Márkuss család Bars vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család. A családnév valószínűleg személynévi eredetű lehet.

Az 1570-es oszmán esztergomi szandzsák adóösszeírásában Szántón Tamás, fia János és István, Verebélyen Márton és fia Bálint, Mihály és testvérei János és István, Martoson Balázs és fia Pál, Kirván Mátyás és fia János, Csiffáron András és fia Gáborján, Nagymányán András, Bajnán István és fia Lőrinc, Nagyhinden Benedek és fia Lőrinc szerepeltek.Fekete 1943, 62 No. 84, 83 No. 137, 92 No. 158, 95 No. 171, 104 No. 192, 105 No. 194, 147 No. 301, 149 No. 306 A 16. század végén Verebélyen Marcus Tamást, zsellérbirtokon Jánost írták össze.UC 45:29, p. 90, 92.; Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 711. 1590-ben Markuss Andrást és feleségét Hutka Dorottyát említik Kemefölde alias Gyárfás prédiummal kapcsolatban.SAP, 72. doboz Ozorai József Zsitvagyarmaton talált egyházi nemesi családot.Ozorai 1887, 121

Nagy Iván szerint a több Márkus nevű család közül Markuss János 1690. julius 23-án I. Lipót magyar királytól címeres nemeslevelet kapott, amit 1691-ben Bars vármegye valószínűleg oszlányi közgyűlésén kihirdettetett.Más szerzők szerint Oszláncon, Bács vármegyében (Schönherr Gyula, Reiszig Ede). Ilyen nevű település azonban nem létezik. Utódait Bihar vármegyében jelölte meg, s az eredeti nemeslevél ma Bihar vármegye levéltárában található.Schönherr Gyula 1888: Bihar vármegye levéltárában őrzött czímeres nemeslevelek. Turul 1884/4; Címerhatározó Bihar vármegyében Reiszig Ede szerint a háromszéki Márkusfalvi Márkus család birtokolt.Reiszig 1901 Márkus János fia János nagyszalontai lakos volt, s az eredeti armálist 1725-ben nemességigazolás céljából, 1755-ben pedig ugyanott Mihály előmutatta.

1699-ben Márkus Pál Zsitvagyarmaton kapott birtokadományt Kollonich Lipót érsektől, illetve Nemesdicskén is szerepelt.PLE, Prot. Kollonich, p. 202-204, 242-254; Csal. mar. 2010/1, 74; Vö. SAP 14a, acta 471 1699-ben a nemespanni Közép Osztályra kapott adományba Sándor György helyett Molnár Jánost írták be, mivel neki volt öröksége benne, s a gyerekek Molnár Jánost Márkusnak nevezték el.SAP 40, 118 A 18. század elején Márkus Pál volt adományos Zsitvagyarmaton.Ethey 1942, 143 Ebben az időben Kisteld, Munkád és Széplak prédiumok miatt Márkus Pál vizsgáltatta Vass Miklós ezen birtokokra szerzett adományát,SAP, Residua Fragmenta, p. 41-42; Vö. Palugyay Gábor leveleivel (SAP, Residua Fragmenta, p. 197-200 hasonlóan Akocz és Gyárfás prédiumok körül Márkus István lánya Katalin (ifj. Hamar Andrásné), testvére Pál (bemutatván verebélyi Márkus András vallomását) és Márkus Ilona (Tar Gergelyné) pereskedtek.SAP, Residua Fragmenta, p. 53-55 1714-ben Márkus Pál pereskedett Pap alias Marconidts Istvánnal.SAP 14a, acta 490 1719-ben Márkus Pál és felesége Gál Judit pereskedett ifj. Huszár Mihállyal.SAP 14a, acta 483 1720 körül Márkus Pál verekedett.SAP 42, No. 419 1728 októberében Zsitvagyarmaton Márkus István állítólag megverte Huszár István feleségét Molnár Erzsébetet, aki a nagyszombati Simon és Júdás napi vásárból hazatérve kendert hozva tért be hozzá.SAP 42, No. 407 1736-ban vizsgálták néhai Márkus Pál gyarmati birtokait.SAP 42, No. 317; Felesége Gáspár Klára, gyermekei Pál és Katalin 1752-ben Márkus Pál káplár volt Csáky Miklós érsek beiktatására felvonuló bandériumban.Ethey 1941, 132 1785-ben vizsgálták Zsitvagyarmaton néhai Márkus Pál kocsma és mészárszék árendabeli adósságát.SAP 42, 336 1797-ben Márkus Pál és József özvegyeit említik Zsitvagyarmaton. Pál özvegye 1 lovast volt köteles kiállítani az inszurrekcióra.Csal. mar. 2011/1, 144, 147

1810-ben Márkus László felvett 1200 forintot sógorától Szombath Jánostól.SAP 83, 1800-1820. évi közgyűlési jegyzőkönyv 1821-ben Meszár Ferenc a Márkus örökségből származó gyarmati birtokairól megegyezett Márkus Lászlóval.SAP, új rendezés 6, 1820-1826. évi közgyűlési jegyzőköny, p. 145 nn; SAP, új rendezés 31 (1822), No. 31

Címerük a Bihar vármegyei nemeslevél szerint álló katonai pajzs, égszínkék színű, alját zöld mező foglalja el, melyre arany korona van helyezve. A koronából vörös ruhába bújtatott emberi jobb kar könyöktől emelkedik és markában szablyát tart. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, ebből természetesen ábrázolt fekete egyfejű sas kitárt szárnyakkal, tátott csőrrel, széttárt farktollakkal díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan pedig fehér és vörös sisaktakarók omlanak alá.Vö. Címerhatározó; Szálkai 2010

Neves családtagok

1620-ban Márkus Pál a verebélyi szék szolgabírója volt valószínűleg ZsitvagyarmatonEthey 1941, 180; Csal. mar. 2009/1, 29 1737-ben Márkus István a verebélyi szék esküdtje voltSAP 121, fasc. Ferenczy (új rendezés) 1758-ban, 1759-benŠA Nitra, Stolica arcibiskupských predialistov, kr. 121, fasc. Ferenczy 1771-ben és 1772-ben Márkus Pál a verebélyi szék esküdtje voltSAP 9a, acta 325; Csal. mar. 2011/1, 124-126 1782-ben Márkus Pál a verebélyi szék adószedője (perceptor) voltSAP 73, 83-33 A háromszéki Márkusfalvi Márkus családhoz kötött 1848-as tisztek életrajzai ismertek.Vö. Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban. (Márkosfalvi Márkus János; Markus Iván; Márkosfalvi Márkus Sámuel; Károly nem azonosítható)

Jegyzetek

Források Szálkai Tamás 2010: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban - A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 104-105. (PhD értekezés) Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest Ethey Gyula 1941-1942: A Verebélyi Érseki Nemesi Szék. Magyar Családtörténeti Szemle 1901 Bihar vármegye és Nagyvárad Reiszig Ede 1901: Bihar vármegye nemes családai. In: Borovszky Ozorai József 1887: Az egyházi vagy praediális nemesek és birtokuk. Esztergom

További információk Családban marad 2009/2

Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Verebélyi családok Kategória:Zsitvagyarmati családok