Az Aulnois egy francia-belga folyó, amely a francia Ardennek megyében és Luxemburg tartományban folyik Vallónia távoli déli részén. Körülbelül hosszú, ebből 7 km Franciaországban található. A Chiers egy meglehetősen gyors folyású jobb oldali mellékfolyója .

Földrajza Az Aulnois a Muno-erdőben ered, amely Belgium Luxembourg tartományának déli részén terül el. Folyása során általában déli irányba halad. Miután átlépi a francia–belga határt, továbbra is dél felé folyik egészen addig, amíg a Chiers folyóba nem torkollik. Ez a találkozás Carignan városánál, az Ardennekben történik, közvetlenül azután, hogy az Aulnois befogadta fő mellékfolyóját, a Matton-t.

Helységek az Aulnois mentén Az Aulnois áthalad a francia Messincourt, Pure, Osnes és Carignan községeken, amelyek mind az Ardennes megye területén találhatók. Belgiumban Muno településen folyik keresztül, amely Florenville község része Luxembourg tartományban.

Mellékfolyók

La Goutelle, jobb oldali mellékfolyó, Messincourtnál torkollik bele. Matton, bal oldali mellékfolyó, Carignannál torkollik bele.

Vízrajz Az Aulnois egy kis, de jelentős folyó. A Chiers folyóval való összefolyásánál az éves átlagos vízhozama 2,10 köbméter másodpercenként (74 köbláb/másodperc), ami egy 101,8 négyzetkilométeres (39,3 négyzetmérföld) vízgyűjtő területre vonatkozik. A vízgyűjtő területre jellemző fajlagos hozammagasság 651 milliméter (25,6 hüvelyk), ami nagyon magas érték – körülbelül kétszerese a franciaországi átlagos értéknek, amely minden vízgyűjtőre vonatkozik. Ez az érték még a franciaországi Maas vízgyűjtőjét is meghaladja, amely önmagában is viszonylag magas, 450 milliméteres (18 hüvelyk) értékkel Chooz-nál, a határ közelében. Így az Aulnois fajlagos vízhozama eléri a 20,6 liter/másodperc/négyzetkilométer értéket, ami kiemelkedően magas.

Örökség

Messincourt, egy a 16. század elején lerombolt vár maradványaival, amelyhez számos föld alatti létesítmény tartozik, egy egykori templommal, amelynek harangtornya a 18. századból származik, valamint egy 12. és 13. századi épülettel a központban, amelyet „Château”-nak neveznek, továbbá erdőkkel és ligetekkel. Pure, egy régi, 1830-ban újjáépített templommal, kovácsműhelyekkel és erdőségekkel. Osnes, egy falu, amely egykor jelentős kohászati iparnak adott otthont. Egy 16. századi temploma van, amelyet a 18. században állítottak helyre. A templomban található egy 12. századi oltár és egy ismeretterjesztő kiállítás. Carignan, az egykori gallo-római Epoisso Vicus, amely a Reimsből Trèves-be vezető úton épült. A település neve „Yvois” volt egészen addig, amíg az 1659-es Pireneusi békeszerződés értelmében Franciaországhoz nem csatolták. Gaspard III de Coligny földig rombolta. Található itt egy gallo-római villa és egy meroving kori nekropolisz, valamint egy 16. századi erődített épületegyüttes maradványai, amelyet a 17. században újjáépítettek védőfallal, bástyákkal és kazamatákkal, továbbá a 17. századi Porte de Bourgogne őrházzal. Carignanban van még egy 16–17. századi kollégiumi templom, amely egy 16. századi Madonnát gyermekével és 17–18. századi festményeket őriz, valamint helyet ad a „Conservatoire de l'Outil” szerszámmúzeumnak, egy tornaszervezetnek és egy sportklubnak..

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Kapcsolódó szócikkek Belgium folyói Maas Chiers Carignan (Ardennes)

Kategória:Európa nemzetközi folyói Kategória:Grand Est folyói Kategória:Franciaország folyói Kategória:Belgium folyói