Ravne (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 19, közúton 37 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 4 km-re északnyugatra, a Čemernica-hegység keleti nyúlványain, 370-600 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb01Bosnyák414218Horvát2814Jugoszláv00Egyéb11Összesen443234
Története A muszlim lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 20 háztartása és 115 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 36. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Šibovi községbe tartozó településen 29 háztartást, 138 muszlim és 11 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 192. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben 154 lakosa volt, akik közül 147 muszlim bosnyák és 7 római katolikus horvát volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 146. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háborúban a falu muszlim lakosságát elűzték, mecsetüket lerombolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A falu mecsetét 1992. október 12-én a boszniai szerb félkatonai erők felrobbantották. A robbanás következtében az épület teljesen megsemmisült, romhalmazzá változott. Az egyetlen azonosítható a mecset megmaradt elemei a beton müezzin erkély (sherfe) és a lerombolt minaret töredékei voltak, a romok tetején heverve. A mecsetet háború után újjáépíették.
Jegyzetek
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései