Plitska (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 25, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 10 km-re keletre, az Uzlomac-hegység délnyugati szélén, 430-600 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák70Horvát6557Jugoszláv00Egyéb10Összesen6637
Története A faluról a 16. századból találhatók az első adatok. A „Katolikusok a kotovarsko régióban” című könyvben az olvasható, hogy a 16. században a Bosanka jobb oldalán egy kápolna állt, amiről a mai helyiek közül is sokan tanúskodhatnak. A hely, ahol a kápolna állt, ma is Fratarska voda (vrilo) néven ismert. Azt a helyet, ahol akkoriban a kápolna volt, Kapelinának hívják, és a kataszteri könyvekben ma is ezen a néven szerepel, ami azt jelentené, hogy egykor a török kormányzás idején a kotori plébános is lakhatott ezen a helyen. Egyesek azt állítják, hogy innen és nem Cepkóból költözött Sokolinába a 18. század közepén. A feltételezések szerint egy ideig itt maradhatott, a török bántalmazás elől menekülve.A fent említett könyvben az áll, hogy 1815-ben Plitskának 16 háztartása és 113 lakosa volt. Ugyanebben az évben 7 ember halt meg a betegségben (pestisben).
A horvát katolikusok lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 26 háztartása és 185 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 33. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a szocialista Jugoszlávia részeként a Bosznia-Hercegovinai Népköztársasághoz tartozott. A boszniai háború során 1992 októberében a szerb hadsereg kiűzte a teljes horvát lakosságot. Az üldözés alatt és után öt plitskai horvátot öltek meg.Slobodan Praljak: Zločini koje su počinili neki pripadnici JN i VRS nad Hrvatima u BiH 1991. - 1995.,slobodanpraljak.com, hozzáférés 2020. október 31. Az összes ház elpusztult és leégett, beleértve a vrbanjcai plébániához tartozó katolikus templomot is.Župa VRBANJCI, biskupija-banjaluka.org, hozzáférés 2020. október 31. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A faluban található a Szent Illés prófétának szentelt római katolikus templom, melyet a háború után újjáépítettek. Az Illésnapi zarándoklaton minden évben a világ minden tájáról innen kitelepített plitskai csoportok érkeznek Plitskára a temetőbe, hogy megüljék az ünnepet és találkozzanak rokonokkal, barátokkal és ismerősökkel.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései