Studenci (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 25, közúton 33 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re délre, a Borja-hegység keleti, és a Kondžilo-hegy északi lejtőin, valamint a Velika Usora bal partján, 233-500 méteres magasságban található. A helyi közösséget Pranjići, Mršići, Ereizi, Čančari, Luščići, Blatnjaci falvak alkotják. Studenci az Usora-folyó középső folyásánál található, amely az Oćauš-hegység alatt ered, átfolyik Teslićen, mielőtt Doboj közelében a Bosznába ömlik. Az Usora folyó és mellékfolyói körüli területet egyszerűen Usorának nevezik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2331Bosnyák20Horvát90546Jugoszláv140Egyéb120Összesen95677
Története A falu története szorosan kapcsolódik más horvát településekhez: Crni Rijeka, Slatina és Komušina. Együtt alkották egykor a középkori Kuzmadanj katolikus plébániáját (a plébánia központja az akkori Studenac területén volt). 1881-ben Komušina plébániáját három plébániára osztották: Bežlja, Komušina Donja és Komušina Gornja. Studenci és a környező falvak a bežljai plébániához tartoznak. A szomszédos Komušina ma a Felső-Boszniai érsekség legnagyobb Mária-szentélyeként ismert.
A kuzmadanji plébánia első említése a kolostorok és plébániák 1623-as jegyzékében található, amelyet Bazilije Pandžić szerzetes tett közzé. A plébániát ekkor a Kraljeva Sutjeska kolostor plébániájaként emlegették. Egy másik, 1655-ös jelentésben, amelyet Maravić püspök küldött Rómába, megemlítik, hogy Kuzmadanj a Sutješća kolostor korzetében található. 1675-ös jelentésében Nikola Olovčić-Ogramić püspök is azt írja, hogy személyesen járt Kuzmadanjban. 1637-től megvan a kuzmadanji, majd komušinai szolgálatában álló papok és lelkészek névsora is. A plébániát 1900-ig ferences atyák, majd egyházmegyei papok irányították.
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó településnek 11 háztartása és 87 horvát lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 25 háztartást és 195 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben Studenci községnek 168 lakosa volt, mind római katolikus horvátok.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborúban Studenci is teljesen elpusztult. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Mršići Szent Fülöp és Jakab kápolnája a helyi temetőben áll.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései