jobbra|keretnélküli
Az O filii et filiae a húsvét öröméről szóló keresztény himnusz. A művet Jean Tisserand (meghalt 1497-ben) francia ferences szerzetesnek tulajdonítják.
Szövege Mint több himnusz, ez a darab is 12 háromsoros versszakból áll, mindegyik végén megismételve az Alleluját.1. O filii et filiae Rex caelestis, Rex gloriae Morte surrexit hodie. Alleluia.Eredetileg csak kilenc versszak volt (a „Discipulis adstantibus”, „Postquam audivit Didymus”, „Beati qui non viderunt” kezdetű versszakok a himnusz korai kiegészítései). Az utolsó két versszak utolsó sorai egy szókép a laudest és vecsernyét záró versre és válaszra:11. In hoc festo sanctissimo Sit laus et jubilatio: Benedicamus Domino. Alleluia.
12. De quibus nos humillimas Devotas atque debitas Deo dicamus gratias. Alleluia.Csak egy jelentős fordítása ismert a műnek, az 1. 6. 11. és 12. versszak szövegét magyarra Szedő Dénes tette át:1. Ó ifjak, lányok, gyermekek, az angyal szóból értsetek: feltámadt Krisztus értetek, alleluja. Alleluja, alleluja, alleluja.
2. Itt áll az Úr most köztetek: “Békesség, már ne féljetek! Én vagyok, bennem higgyetek!” alleluja. Alleluja, alleluja, alleluja.
3. Ezen a szent-szent ünnepen ujjongva csengő éneken Urunkat áldjuk szüntelen, alleluja. Alleluja, alleluja, alleluja.
4. Illő, mert ily jót tett velünk, átadva néki hű szívünk, Istennek hálát zengenünk, alleluja. Alleluja, alleluja, alleluja.
Dallama A dallam háromszoros allelujával kezdődik, amelyet refrénként énekelnek. Minden versszak első és második sora ugyanazt a dallamot használja, a harmadik sor pedig a refrénből veszi át a dallamot.
A himnusz ritmusa a szótagok számán alapul, nem pedig a hangsúlyokon vagy a klasszikus időmértéken. Ennek ellenére az énekelt dallam szinte elválaszthatatlan a hármas ütem lendületétől. Emiatt néha úgy tűnhet, mintha ellentét lenne a latin szavak hangsúlya és a dallam – bár nem szándékos – valódi hangsúlyai között. Számos énekeskönyv gótikus (vonalas) notációban közli a dallamot, ami elméletben lehetővé tenné a latin szöveg megfelelő vokális hangsúlyozását. Általában az énekeskönyvek a modern hármas ütemet alkalmazzák.
Dallamát számos orgonadarab inspirációjaként használta fel több francia barokk zeneszerző, mint Marc-Antoine Charpentier (H.312 és H.356 jelzetű darabjában), Pierre Dandrieu és Jean-François Dandrieu, valamint Alexandre Guilmant.
Története A himnusz nagyon népszerű Franciaországban, innen terjedt el más országokba is. Az 1871-ben megjelent „The Liturgical Year” (A liturgikus év) című kötetben „Az örömteli ének” címet viseli, latin szöveggel és angol műfordítással, a himnusz előtt és után hármas allelujával. Bizonyos himnuszkönyvekben azonban a refrén a versszakok között is felhangzik; másokban pedig nagyobb részletességet mutat a versszakok és az alleluják elosztása, aminek nagy hatása van, John Mason Neale anglikán pap szavaival élve: „Aligha tudja bárki – aki nem ismeri a dallamot – elképzelni azt az örömteli hatást, amelyet a diadalmas alleluja kelt látszólag kevésbé jelentős mozzanatokhoz kapcsolódva a feltámadás történetében. Mintha azt hirdetné: ennek az eseménynek jelentősége miatt még a legapróbb részletei is méltók az ünnepélyességre”. A hangsúly és a szóhangsúly közötti prozódiai ütközés miatt Neale a himnuszt „durva egyszerűségűnek” („rude simplicity”) nevezte, és emiatt a költeményt saját kötetének tartalomjegyzékében a 12. századra datálta – noha saját fordítása elé írt megjegyzésében a 13. századot jelöli meg keletkezési időnek. Jacques Paul Migne francia pap is nagyon ősinek nyilvánítja.
Bár egy 1884-es könyv egy 16. századi szertartáskönyvben említik az éneket, jelenlegi tudásunk szerint a 16–17. század fordulóján keletkezhetett, és csak később vált ismertté a katolikus liturgiában.
A himnuszt a különböző francia egyházközségekben az Oltáriszentség kiszolgáltatásához rendelték húsvét vasárnapján.
Angol nyelvre többen is lefordították, a legismertebb „O Sons and Daughters” („Ó fiúk, lányok”) címmel John Mason Neale munkája. Németül 1885-ben „Ihr Christen, singet hocherfreut”-ként („Keresztények, örömmel énekeljetek”) ültették át.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
O filii et filiæ, a párizsi Notre-Dame kórusának előadásában, a húsvétvasárnapi misén (2017)
Kategória:Keresztény dalok