Banja Vrućica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 24, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 5 km-re dél-délkeletre, a Velika Usora jobb partján és a Borja-hegység lejtőin, 230-530 méteres magasságban található. A települést utak kötik össze Teslićccel (3 km), Blatnicával (15 km) és Stenjakkal (3 km). Gomjenicával nincs közlekedési összeköttetés.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb13812039Bosnyák379Horvát828155Jugoszláv3341Egyéb5730Összesen26372245

Története A település számos különböző ásványvízforrás körül alakult ki, amelyek közül a melegvízű forrásokat az ókortól kezdve gyógyfürdőként ismerték (római pénzérméket találtak a régi fürdők rétegeiben), melyek jellegéről a település a Vrućica helynevet kapta. A források gyógyvizét ősidők óta használják természetes ásványvízként és savas ivóvízként is.

A 20. század elejéig a Vrućica név a mai Gomjenica (az Usora bal oldalán), Bežlja (az Usora mentén felfelé) és Banja Vrućica településeket magában foglaló tágabb területre utalt. Ezt a három települést, a bennük élő lakosság szerint, hivatalosan török Vrućicának (Vrućica Turska, majd Gomjenica), katolikus Vrućicának (Vrućica Katolička, majd Bežlja, ma Gornja Vrućica) és ortodox Vrućicának (Vrućica Pravoslavska, majd Banja Vrućica) nevezték.

A szállodákkal, panziókkal és fedett fürdőkkel rendelkező szűkebb település keletkezése valójában azonos a gyógyfürdő keletkezésével, mely Bosznia osztrák-magyar megszállásának első évtizedében történt. Addig pedig a forrásokat évszázadokon át nyitott és kezdetleges, földbe épített fürdőként használták, bármilyen kísérőlétesítmény, rendelkezésre álló szakmai elemzés vagy orvosi tanácsadás nélkül.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Komušina községhez tartozó, akkori Vručica Pravoslavska településnek 57 háztartása, 449 ortodox és 7 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó, akkor már egységes Vručica településen 228 háztartást, 983 római katolikus, 676 ortodox és 121 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó Vručica községnek 1683 lakosa volt, melyből 929 római katolikus, 615 ortodox, 127 muszlim és 12 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.

Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A daytoni egyezmény aláírása után a település Teslić község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

A társadalmi rendszerek és a fürdő tulajdonszerkezetének gyakori változása miatt a gyógyforrások természetes adottságai, a Borja-hegység közelsége, valamint a nyári és téli turizmus szinte korlátlan lehetőségei soha nem voltak teljes mértékben kihasználva. Számos régebbi és felújított gyógyszálloda, amelyek közül a legújabb az A-kategóriás „Kardijal”, és természetesen az utóbbi időben számtalan kisebb-nagyobb magánpanzió-szálloda szilárd alapot képez e boszniai gyógyfürdő (kardiovaszkuláris) és jövőbeli turisztikai központ további és teljesebb, mind gazdasági, mind kulturális fejlődéséhez.

Infranstruktúra Posta (irányítószám: 74273), valamint számos üzlet és kézműves bolt található itt.

Oktatás A településnek egy alsó tagozatos iskolája van, amely a teslići „Petar Petrović Njegoš” Általános Iskola területi iskolája.

Sport Banja Vrućicában található egy sportcsarnok, amelynek építését a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya finanszírozta, és amelyben egy teniszpálya is található. A másodosztályú „Mineral” futballklub és az elsőosztályú „Mineral” tekeklub Vrućica sportjának reprezentánsai. Az FK „Mineral” egy kis stadionnal is rendelkezik Vrućicán.

Nevezetességei Vrućica Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv plébániatemplomát maglaji mesterek építették Miloš mester vezetésével 1920 és 1923 között. Vasilije Popović banja lukai püspök szentelte fel 1923. július 12-én. A második világháború alatt az usztasák lerombolták. 1976-ban, kívül-belül felújították, ekkor vezették be az áramot is. 1988-1991 között másodszor is felújították, amikor hozzáépítették a harangtornyot, új keresztet helyeztek rá, kicserélték az ablakokat, új ikonosztázt és új homlokzatot építettek. Harmadszori felújítása 2020 és 2023 között történt, ekkor épült hozzá a külső előcsarnok. A régi ikonosztáz ikonjait a Zvornik-Tuzlani Egyházmegye Múzeumának adták át. Az új ikonosztázt 2013-ban helyezték el, és a doboji Gavrićból származó Savo Živković mester készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat Goran Pešić čačaki mester, a templom freskóit pedig a kragujevaci Darko Živković, az inđjai Đorđe Đorđević és a fočai Miloš Maksimović festette. Banja Vrućica Úr mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1998 és 2000 között épült. 2000. június 8-án szentelte fel Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke. A templomot 2014-től a Kragujevac melletti Žirovnicából származó Dragan Živković, a belgrádi Bojan Živić-Milić és a smederevói Radoš Vasić festette ki. A vrućicai fatemplom a környék egyik legrégebbi ortodox temploma volt. A 20. század elején bontották le, és a jelenlegi Szent Péter és Pál templom épült a helyére. 250px|bélyegkép|A vrućicai Kiseljak-forrás

A település központjában található a „Repülőgép-szárny”, Ratko Jovanović pilótának emlékműve, aki a második világháborúban halt meg a Vrućica térségében. Egy másik emlékmű is áll itt, melyet a boszniai háborúban elesett katonáknak állítottak. A település egészségközpontjának alapja egy természetes gyógyfürdő, amely a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére szolgál. A Banja Vrućice komplexumba tartozó három legfontosabb szálloda a Kardijal, a Posavina és a Srbija. E három szálloda közül a legnagyobb a Kardijal. Számos kulturális és sporttalálkozót, valamint szemináriumot rendeznek itt. 2012. május 23-án a terápiás terület rekonstrukciója alkalmából a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik is meglátogatta a fürdőt.

Jegyzetek

Fordítás

További információk Teslić község hivatalos oldala

Kategória:A Doboji régió települései