Gornja Radnja (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 22, közúton 31 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re északnyugatra fekvő dombvidéken, 260-380 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1009530Bosnyák00Horvát74Jugoszláv110Egyéb610Összesen1033544
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Stanari községhez tartozó településnek 34 háztartása és 298 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 57 háztartást, 458 ortodox és 4 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 447 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Nevezetességei Szent Lázár fejedelem nagymártír tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom mérete 14x18 méter. Az építkezés 1991-ben kezdődött Dragan Toprek, a Gornja Radnja-i születésű, Szarajevóban élő mérnök terve alapján. Az építkezés 2008-ig tartott, amikor a templom teljesen elkészült és ki lett festve. A templomot Zvornik-Tuzla püspöke, Vasilije szentelte fel 2008. augusztus 10-én. Az očausi származású, jelenleg Belgrádban élő, Dušan Đukarić festette ki bizánci stílusban. A tölgyfa ikonosztázt az očausi Đuro Đukarić készítette.
Jegyzetek
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései