Gornji Ružević (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 24, közúton 28 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re északnyugatra, a Mala és Velika Usora összefolyásától északnyugatra fekvő dombvidéken, 220-370 méteres magasságban található. Gornji Ružević egykor Ružević település része volt. Donji Ružević és Gornji Ružević falvakat a Teslić - Osivica - Ukrinica helyi út választja el egymástól. A szomszédos Donji Ružević lakosságának többsége bosnyák, míg Gornji Ružević faluban a helyiek többsége szerb. E két település felett található a Gračun-domb, vagy Krstova gora. A település a Teslić-Čečava és a Teslić-Osivica helyi utakon keresztül jól kapcsolódik a község központjához.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb565453Bosnyák4819Horvát14Jugoszláv320Egyéb154Összesen661480
Története A település neve a török hódoltság idejéből származik. A falut állítólag az akkor itt élt Ružoje nevű kenézről, (vagy egy Ruža nevű nőről) nevezték el, aki valószínűleg a falu feje volt. Más feltételezés szerint mivel Ružević földje iszapos és agyagos volt, amelyen vadrózsák nőttek, ezért feltételezik, hogy a falu erről kapta a nevét. Az eredeti név Ružetić volt, amelyet később Ruževićre változtattak. A falu korát tekintve, a 200 évvel ezelőtti lakosok számát tekintve elmondható, hogy a falu viszonylag fiatal. Azonban a kis lakosszámot az első világháborús kolerajárvány és a második világháborús tífuszjárvány okozta, amelyek sok emberéletet követeltek.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó Ružević településnek 52 háztartása, 276 muszlim, 157 ortodox és 10 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó Ružević településen 92 háztartást, 436 muszlim, 223 ortodox és 8 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó Ružević községnek 675 lakosa volt, közülük 445 muszlim, 206 ortodox szerb, 19 izraelita és 5 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Oktatás A település egy alsó tagozatos általános iskolával, a teslići "Vuk Karadžić" Általános Iskola regionális tagozatával rendelkezik.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései