bélyegkép| Kriogén elektronmikroszkópos munkafolyamat bélyegkép| IMRAD modell kutatási cikkek fejlesztéséhez A munkafolyamat az összehangolt és megismételhető tevékenységi minták általános leírása, amelyet az erőforrások szisztematikus, anyagokat átalakító, szolgáltatásokat nyújtó vagy információkat feldolgozó folyamatokba történő szervezésével válik lehetővé. Ez megjeleníthető műveletek sorozataként, egy egyén vagy csoport tevékenységeként, egy szervezeti egység munkafolyamataként, illetve egy vagy több egyszerű vagy összetett mechanizmus működéseként is.
Absztraktabb vagy magasabb szintű nézőpontból a munkafolyamat a valódi munka szemléletének vagy reprezentációjának tekinthető. A leírt folyamat utalhat egy dokumentumra, szolgáltatásra vagy termékre, amely lépésről lépésre halad tovább a munkafolyamat során.
A munkafolyamatok egy alapvető építőelemnek tekinthetők, amelyet a szervezet struktúrájának más részeivel, például az információs technológiával, a csapatokkal, a projektekkel és a hierarchiákkal kombinálni kell.
A munkafolyamat fogalmának kialakulása lazán meghatározott, egymást átfedő korszakok során ment végbe.
A gyártás kezdetei A munkafolyamatok modern története Frederick Taylorig és Henry Ganttig nevéhez kötődik, bár a „munkafolyamat” kifejezést életük során nem használták ilyen formában. A „munkafolyamat” kifejezés egyik legkorábbi ismert előfordulása egy 1921-ben megjelent vasútmérnöki folyóiratban található.
Taylor és Gantt kezdték el a munka tudatos és racionális megszervezésének vizsgálatát, elsősorban a gyártási folyamatok kontextusában. Ebből fakadtak az idő- és mozgástanulmányok. A kapcsolódó fogalmak közé tartoznak a munkaboltok és a sorban állási rendszerek ( Markov-láncok ).
Az 1948-ban megjelent Cheaper by the Dozen című könyv a formálódó fogalmakat a családi élet kontextusába helyezte.
Érés és növekedés Az írógép és a fénymásoló feltalálása hozzájárult a munka racionális megszervezésének vizsgálatához, amely így a gyártóműhelyektől az irodai környezetig terjedt. A fizikai információáramlás kezelésére szolgáló iktatórendszerek és más kifinomult rendszerek fejlődtek ki. Valószínűleg több esemény is hozzájárult a formalizált információs munkafolyamatok kialakulásához. Először is az optimalizálási elmélet területe érlelődött és fejlesztett ki matematikai optimalizálási technikákat. Leonyid Kantorovics szovjet matematikus és közgazdász például 1939-ben kidolgozta a lineáris programozás alapjait egy rétegelt lemezgyártó gyártásoptimalizálási problémáinak megoldására tett erőfeszítések révén. Másodszor, a második világháború és az Apollo-program a munka racionális megszervezésére vonatkozó követeléseikkel hajtották előre a folyamatok fejlesztését.
Minőségi korszak A háború utáni korszakban W. Edwards Deming és Joseph M. Juran munkássága a minőségre helyezte a hangsúlyt, először a japán vállalatoknál, majd az 1980-as évektől globálisan is: a teljes minőségirányítástól a Six Sigma-ig, majd az üzleti folyamatok újratervezésének minőségibb fogalmaiig különféle mozgalmak bontakoztak ki. Ez több erőfeszítést eredményezett a munkafolyamatok javítására a tudásgazdaság ágazataiban és a gyártásban egyaránt. A munkafolyamatokkal szemben támasztott változó igények akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor figyelembe vették a kritikus útvonalak és a szűk keresztmetszetek kihasználásának elméletét.
Munkafolyamat-kezelés Basu és Kumar rámutatnak, hogy a „munkafolyamat-menedzsment” kifejezést elsősorban az információáramlással kapcsolatos feladatokra használják, nem pedig a fizikai javak áramlására. Az információ meghatározását, elemzését és kezelését tekintik a munkafolyamat-menedzsment központi elemeinek. Hangsúlyozzák, hogy a munkafolyamatok irányítása történhet egyetlen szervezeten belül is, ahol az erőforrásokhoz külön szerepkörök kapcsolódnak, de kiterjedhet több szervezetre vagy földrajzilag elosztott helyszínekre is, amely esetben különös figyelmet kell fordítani a szervezeti vagy helyszíni határokat átlépő tevékenységek közötti együttműködésre. Az információ egyik szervezettől a másikhoz történő továbbítása kulcsfontosságú ebben a szervezetközi kontextusban, és rámutat azokra a feladatokra, amelyeket „érvényesítés”, „ellenőrzés” és „adathasználat elemzése” néven említenek.
Munkafolyamat-menedzsment rendszerek
„Business Process Management Center of Excellence Glossary” (PDF). 2009. október 27. Archiválva az eredetiből (PDF) 2017. január 31-én. Letöltve: 2015. március 31. Lásd például: ISO 12052:2006, ISO.org Lásd például: ISO/TR 16044:2004, ISO.org „Work Flow Automation”. Archiválva az eredetiből 2013. szeptember 7-én. Letöltve: 2015. március 31. Taylor, 1919 Ngram Viewer Lawrence Saunders; S. R. Blundstone (1921). The Railway Engineer. Michael Chatfield; Richard Vangermeersch (2014. február 5.). The History of Accounting (RLE Accounting): An International Encyclopedia. Routledge. 269. oldal – ISBN: 978-1-134-67545-6. Michael L. Pinedo (2012. január 7.). Scheduling: Theory, Algorithms, and Systems. Springer. ISBN: 978-1-4614-2361-4. Ngram Viewer Katseneliboigen, A. (1990). „17. fejezet: L.V. Kantorovics, Nobel- és Lenin-díjas tudós: A tudományos kreativitás politikai dilemmája.” The Soviet Union: Empire, Nation, and System. Transaction Publishers. 405–424. oldal – ISBN: 978-0887383328. Letöltve: 2018. január 20. Choudhury, K. (2002). „11. fejezet: Leonid Kantorovics (1912–1986): Az optimális erőforrás-allokáció elméletének úttörője és 1975-ös Nobel-díjas.” In: Wahid, A.N.M. (szerk.) Frontiers of Economics: Nobel Laureates of the Twentieth Century. Greenwood Press. 93–98. oldal – ISBN: 978-0313320736. Letöltve: 2018. január 20. Smith, J.L. (2009. július). „A modern minőségmenedzsment története.” PeoriaMagazines.com. Central Illinois Business Publishers, Inc. Letöltve: 2018. január 20. Shrader, C.R. (2009). „9. fejezet: ORSA és a hadsereg, 1942–1995 – Értékelés” (PDF). History of Operations Research in the United States Army: Volume III, 1973–1995. 3. kötet. United States Army. 277–288. oldal. Letöltve: 2018. január 20. Robins Jr., C.H. (2007). „Program- és projektmenedzsment-fejlesztési kezdeményezések” (PDF). ASK Magazine. 26. szám: 50–54. Archiválva az eredetiből 2017. január 24-én. Michael Hammer; James Champy (2009. október 13.). Reengineering the Corporation: Manifesto for Business Revolution, A. HarperCollins. ISBN: 978-0-06-180864-7. Eliyahu M. Goldratt. „Saját történetem a termelés fejlesztéséről.” MANAGEMENT TODAY – LONDON (1996). Basu, A. és Kumar, A. Research Commentary: Workflow Management Issues in e-Business, Information Systems Research, 13. évf., 1. sz., 2002. március, 1–14. o., letöltve: 2022. december 1. Elmagarmid, A.; Du, W. (2012). „1. fejezet: Munkafolyamat-menedzsment: Az elmélet és a gyakorlati rendszerek állapota.” In: Doğaç, A.; Kalinichenko, L.; Özsu, T.; Sheth, A. (szerk.) Workflow Management Systems and Interoperability. Springer Science & Business Media. 1–17. oldal – ISBN: 9783642589089. Letöltve: 2018. január 18. Artem M. Chirkin, Sergey V. Kovalchuk (2014). „Jobb munkafolyamat-futási időbecslés felé.” IERI Procedia. 10: 216–223. Bibcode:2014IERIP..10..216C. doi:10.1016/j.ieri.2014.09.080. Havey, M. (2005). „10. fejezet: Példa: Emberi munkafolyamat a biztosítási igények feldolgozásában.” Essential Business Process Modeling. O'Reilly Media, Inc. 255–284. oldal – ISBN: 9780596008437. Letöltve: 2018. január 18. Follow-the-sun folyamat „Brain Image Registration Analysis Workflow for fMRI Studies on Global Grids”, Computer.org „A grid-alapú munkafolyamat-környezet agyi képalkotási elemzésekhez elosztott rendszereken”, Wiley.com Bjørner, Thomas; Schrøder, Morten (2019. augusztus 23.). „A mobil etnográfia előnyei és kihívásai egy kórházi esettanulmányban: A WhatsApp mint módszer az észlelések és gyakorlatok azonosítására.” Qualitative Research in Medicine and Healthcare, 3(2). doi:10.4081/qrmh.2019.7795. Huser, V.; Rasmussen, L. V.; Oberg, R.; Starren, J. B. (2011). „Munkafolyamat-motor technológia alkalmazása alapvető klinikai döntéstámogatási funkciók biztosításához.” BMC Medical Research Methodology, 11:43. doi:10.1186/1471-2288-11-43. PMC: 3079703. PMID: 21477364. Szolgáltatás-orientált architektúra és üzleti folyamatok koreográfiája egy megrendeléskezelési forgatókönyvben: Indoklás, koncepciók, tanulságok, ACM.org **„Bevezetés a Workflow Management Coalition tevékenységébe.” Workflow Management Coalition. Letöltve: 2018. január 18. Curcin, V.; Ghanem, M.; Guo, Y. (2010). „Egy munkafolyamat-elemző eszköz tervezése és megvalósítása” (PDF). Philosophical Transactions of the Royal Society A: Mathematical, Physical and Engineering Sciences, 368 (1926): 4193–4208. Bibcode:2010RSPTA.368.4193C. doi:10.1098/rsta.2010.0157. PMID: 20679131. S2CID: 7997426. Alvord, Brice (2013). Teljesítményalapú vállalati kultúra kialakítása. Lulu.com. ISBN: 978-1105576072. D. Kyriazis és mtsai (2008. június). „Innovatív munkafolyamat-leképezési mechanizmus grid rendszerekben a szolgáltatásminőség keretében.” Future Generation Computer Systems, 24 (6): 498–511. doi:10.1016/j.future.2007.07.009. A munkafolyamat-kezelő rendszer (WfMS) a folyamatok és feladatok meghatározott sorozatának beállítására, végrehajtására és felügyeletére szolgáló szoftverrendszer, átfogó célja a termelékenység növelése, a költségek csökkentése, az agilitás fokozása és a szervezeten belüli információcsere javítása. Basu és Kumar rámutatnak, hogy a „munkafolyamat-menedzsment” kifejezést elsősorban az információáramlással kapcsolatos feladatokra használják, nem pedig a fizikai javak áramlására. Az információ meghatározását, elemzését és kezelését tekintik a munkafolyamat-menedzsment központi elemeinek. Hangsúlyozzák, hogy a munkafolyamatok irányítása történhet egyetlen szervezeten belül is, ahol az erőforrásokhoz külön szerepkörök kapcsolódnak, de kiterjedhet több szervezetre vagy földrajzilag elosztott helyszínekre is, amely esetben különös figyelmet kell fordítani a szervezeti vagy helyszíni határokat átlépő tevékenységek közötti együttműködésre.
Kapcsolódó fogalmak A munkafolyamat fogalma szorosan kapcsolódik az operációkutatás több területéhez valamint más olyan területhez, amelyek a munka természetét kvantitatívan vagy minőségileg vizsgálják, például a mesterséges intelligencia (különösen az AI tervezés résztudománya) és az etnográfia. A „munkafolyamat” kifejezés gyakrabban fordul elő bizonyos iparágakban, például a nyomdaiparban, vagy szakmai területeken, mint a klinikai laboratóriumok, ahol sajátos, speciális jelentéssel bírhat.
Folyamatok: A folyamat általánosabb fogalom, mint a munkafolyamat, és vonatkozhat például fizikai vagy biológiai folyamatokra, míg a munkafolyamat jellemzően a munka kontextusában leírt folyamat vagy folyamatok gyűjteménye, például minden folyamat, amely egy gépműhelyben történik. Tervezés és ütemezés: A terv a logikailag szükséges, részben rendezett tevékenységek leírása, amelyek bizonyos kiindulási feltételek mellett egy konkrét cél eléréséhez szükségesek. A terv ütemezéssel és erőforrás-allokációs számításokkal kiegészítve teljesen meghatározza a szisztematikus feldolgozás egy adott példányát a cél elérése érdekében. A munkafolyamat az ugyanazon terv ismételt végrehajtásához szükséges mechanizmusok gyakran optimális vagy közel optimális megvalósításának tekinthető. Áramlásszabályozás: Ez a munkafolyamatokra alkalmazott vezérlési koncepció, amely megkülönbözteti az anyag- vagy rendelési pufferek statikus vezérlésétől, az áramlási sebesség és az áramlási mennyiség dinamikusabb szabályozását jelenti mozgásban és folyamatban. A dinamikus szempontokhoz való ilyen orientáció az alapja a fejlettebb munkaműhely-vezérlőkre való felkészülésnek, mint például a just-in-time vagy a just-in-sequence. Szállítás közbeni láthatóság: Ez a megfigyelési koncepció a szállított anyagokra, valamint a folyamatban lévő vagy folyamatban lévő munkákra, azaz a munkafolyamatokra vonatkozik.