Stanari (), település és községközpont Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Stanari községben.
Fekvése A község Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 20, közúton 25 km-re nyugatra, az Ukrina folyó vízgyűjtő területén, Krnjin régióban található, és túlnyomórészt alföldi, dombos terep jellemzi, minimum 138 m (Brestovo) és maximum 343 m (Radnja Donja) tengerszint feletti magassággal. Stanari községben három, több mint 300 m tengerszint feletti magasságú domb található, amelyek Stanari község területének három különböző oldalán helyezkednek el. Maga a községközpont a Mala Ukrina jobb oldali mellékvizei, a Radnja és az Ostružnja-folyók és mellékágaik völgyeiben és a környező dombokon szétszórt házcsoportokban fekszik. Dobojjal az R474a számú helyi út köti össze és áthalad rajta Doboj-Stanari-Kulaši-Prijedor vasútvonal is. Az út és a vasútvonal Krnjint két részre osztják - a déli részt, amely kelet felé egészen Doboj külvárosáig húzódik, Mali Krnjinnek hívják.
Éghajlata A község területe a mérsékelt kontinentális éghajlat övéhez tartozik, mérsékelten hideg telekkel (januári átlaghőmérséklet –0,7 °C) és mérsékelten meleg nyarakkal (júliusi átlaghőmérséklet 30,9 °C). Az átlagos napsütéses órák száma összesen 1570 óra. Az átlagos éves csapadékmennyiség körülbelül 950 mm, és egyenletesen oszlik el az év során.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb96067076Bosnyák84Horvát1162106Jugoszláv2505Egyéb212138Összesen112387329
A település népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb12041042Bosnyák10Horvát2015Jugoszláv450Egyéb2918Összesen12991075
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Stanari községhez tartozó településnek 29 háztartása és 242 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 43. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 49 háztartást és 343 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Doboji járáshoz tartozó községnek 2236 lakosa volt, közülük 1623 ortodox szerb, 508 római katolikus, 8 muszlim, 5 evangélikus és 2 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 158. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. Stanari község 1959-ig létezett és működött, amikor a számos átszervezés egyike során megszüntették és Doboj községhez csatolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez csatolták.
A község újraalapításának gondolata először 1965-ben vetődött fel, de egyrészt a megértés hiánya, másrészt a politikai akadályozás miatt a Stanari község megújítására irányuló kezdeményezést több későbbi próbálkozást 1969, 1976 és 1984 során sem sikerült megvalósítani, és a Stanari Község Újjáépítéséért Felelős Kezdeményező Bizottság, nem akarva megkérdőjelezni a tágabb nemzeti érdekeket, 1991-ben beszüntette a kezdeményezést. 1996-ban ismét felmerült Stanari község újjáalakításának a kérdése. A december végén tartott ülésen ismét megerősítették a lakosok azon akaratát, hogy önálló községi központtá váljanak. Végül a község 2014-ben kapta meg ismét az önkormányzati státuszt. Az újonnan megalakult községi önkormányzat első polgármestere, akit 2015 februárjában választottak meg, a Független Szociáldemokraták Szövetségének tagja, Dušan Panić volt.
Gazdaság A település lignitbányájáról és hőerőművéről ismert. A bánya a helyiek fő bevételi forrása is. A Stanari-medencében a mélyben levő szénre vonatkozó első geológiai adatok a 20. század elejéről származnak (F. Katzer). A szén kitermelése Stanariban 1948-ban kezdődött a Raškovac külszíni fejtésben. A földalatti kitermelés 1955-ben kezdődött, és 1975-ig tartott a medence északi részén (1., 2., 3. és 4. fejtés). A déli részen 1974 és 1980 között folytak a feltárások (Ostružnja fejtés). 1974-től kezdődően a szénbányászat főként külszíni fejtésekben koncentrálódott, amikor a Raškovac külszíni fejtést megnyitották a medence északnyugati részén. A tervezett 600 000 tonnás éves termelési kapacitást csak 1989-ben és 1990-ben érték el. A Krnjin-hegyvidéken a Stanari bánya biztosítja a legtöbb munkahelyet, de az 1980-as évek közepe óta a bánya komoly pénzügyi problémákkal és munkáslázadásokkal küzd. A problémák az 1990-es évek eseményeivel és a nagy gazdasági visszaeséssel súlyosbodtak. A források és az új berendezések felújításába és beszerzésébe történő beruházások hiánya miatt a termelés szintje évről évre csökkent. 2004-ben a termelés szinte teljesen leállt. 2004 májusa óta a bánya tulajdonosa az ETF Csoport, és a bánya (2015) 539 munkást foglalkoztat. 2013-ban a bánya 881 632 tonna lignitet termelt a bosznia-hercegovinai és külföldi fogyasztók számára. A rekordév 2012 volt, amikor 1 087 927 tonnát termeltek.
A Stanari hőerőmű építését 2011. november 11-én a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya hagyta jóvá. A tervek úgy szóltak, hogy a hőerőmű 300 megawattóra (MWh) kapacitással rendelkezik majd, és évente kétmillió MWh villamos energiát fog termelni. Az erőmű 2016 elején került végső tesztelésre, és 2016 szeptemberében elérte a kereskedelmi üzemet. Jelenleg szinkronban működik Bosznia-Hercegovina villamosenergia-hálózatával. Évente 2 millió MWh energiát termel. A szenet a szomszédos Stanari szénbánya biztosítja, amelyet az erőmű stabil üzemanyag-ellátásának biztosítása érdekében 2006-ban felújítottak. Az EFT szerint az erőmű építése 1200 új munkahelyet teremtett az építési szakaszban, és mintegy 800 állandó munkahelyet a befejezés után. A kedvezményezettek között voltak és vannak továbbra is az építőipar, a különböző beszállítók, logisztikai és egyéb szolgáltatók Bosznia-Hercegovinában.
Oktatás Az első iskolát 1896-ban nyitották meg.Opštinska konferencija Socijalističkog saveza radnog naroda BiH — Doboj: Od ustanka do pobjede, knjiga II, Doboj, 1986 g., str.357. A településen található a kilenc osztályos „Desanka Maksimović” általános iskola. Stanari környékén nincs középiskola, így a helyi diákok általában Dobojban folytatják tanulmányaikat.
Sport Rudar Stanari labdarúgóklub Rudar Stanari rögbiklub
Nevezetességei A településen egy ortodox templom áll, amelyet Szent Petka Paraskeva tiszteletére szenteltek, és 1924-ben épült. Méretei 14,6 x 9,1 méter, a harangtorony pedig 18 méter magas. A templom elkészülte után 1936-ban Nektarije Krulj, Zvornik-Tuzla ortodox püspöke szentelte fel. Kisméretű téglákból épült, cserepekkel van fedve, a harangtorony borítása horganyzott lemezből készült, egy harang súlya körülbelül 250 kilogramm. A második világháború alatt a templomot a partizánok aknagránátja megrongálta, de a háború után újjáépítették. 1984-ben teljes felújításon esett át, amikor új alapokat készítettek, a régit kifestették, új vakolatot vittek fel, új pathoszt, új homlokzatot és új ikonosztázt kaptak. A felújítás után a templomot 1987-ben Vaszilij Kačavenda, Zvornik-Tuzla ortodox püspöke szentelte fel. A templomban egy nagy, tölgyfából készült ikonosztáz található, amely a jelanjskai Vojislav Jauković alkotása. Az ikonokat a doboji Dragan Manojlović festette. A településen még található egy emlékmű a második világháborúban elesett katonáknak, valamint két emlékmű a bosznia-hercegovinai polgárháborúban elesett katonáknak.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Stanari község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései