A Ferenc, Isten lantosa (eredeti cím: Francesco, giullare di Dio), Roberto Rossellini 1950-ben készült filmje, melyet ő és Federico Fellini írt. A film két könyv alapján készült, az egyik a 14. századi Szent Ferenc virágai című regény, a másik a Boróka testvér élete A Fioretti 78 rövid fejezetből áll, és nem annyira életrajzi regény, mint inkább mesék Szent Ferenc és követői életéről. A filmben 9 történet van és erkölcsi kérdéseket feszeget.
A testvéreket Nocere Inferiore monostor szerzetesei játsszák, a főszerepet, Szent Ferencet is Nazario Gerardi testvér. Az egyetlen profi színész Aldo Fabrizi, aki emlékezetes főszereplője volt Rossellini Róma, nyílt város című filmjének, amely nagy nemzetközi hírnevet szerzett a színésznek, itt Nicolaio-t, Viterbo barbár zsarnokát alakítja.
Fejezetek
1.: Boróka testvér odaadja a ruháját.
2: Egy idős férfi, János testvér is beáll Ferenc és társai közé.
3: Szent Ferenc és Szent Klára találkozása.
4: Boróka testvér arra kéri a szomszéd egyik malacát, hogy mentse meg egyik csülkével beteg testvérüket, és levágja a malac egyik csülkét. Ferenc elrendeli, hogy Boróka kérjen bocsánatot a paraszttól, aki nagy mérgesen akkor már odaadja az egész állatot, amit szétosztanak a szegények közt.
5. Szent Ferenc átöleli a leprást.
6. Boróka testvér olyan hatalmas buzgalommal főz két hétre, hogy Ferenc megengedi, hogy prédikáljon, de figyelmezteti, hogy a nagy gondolatok elé mindig a példamutató kis tetteket helyezze.
7. Boróka testvér béketűrésére Nicolaio elvonul Viterbo alól.
8. A legnagyobb boldogság minden nehézséget kibírni: a szeretetért.
9. Elindul a misszió, hogy a testvérek mindenhol hirdessék Isten igazságát és békéjét.
Szereplők Nazario Gerardi testvér: Szent Ferenc Severino Pisacane: Boróka testvér Esposito Bonaventura: János Aldo Fabrizi: Nicolaio, a zsarnok Arabella Lemaître: Assisi Szent Klára Nazareno, Raffaele és Robert Sorrentino testvér: ferencesek Gianfranco Bellini: narrátor
Születése Rossellini évekig dolgozott kedvenc filmjén.Gallagher, Tag. The Adventures of Roberto Rossellini. New York: Da Capo Press. 1998. . pp. 340. A ferencesek Paisà című filmjében is játszottak. Aldo Fabrizi kivételével mindannyian amatőr színészek voltak.Gallagher. pp. 342.
A forgatást 1950. január 17-én kezdték Róma külterületén és Braccianóban. Közben született meg a válófélben lévő Rossellini és Ingrid Bergman fia, Renato 1950. február 2-án.
Megjelenés és fogadtatás A filmet az 1950-es Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be nagy közönség-, de kevesebb kritikai sikerrel. Guido Aristarco például formalistának és műrealistának tartotta.Gallagher. pp. 353. Pierre Laprohon szintén.Gallagher. pp. 354. Évekkel később Marcel Oms "hülyeség emlékművének" nevezte.Gallagher. pp. 355.. Anyagilag sem volt sikeres, az amerikai kritika viszont szerette.Gallagher. pp. 356.
Később pedig már elismerték, Pier Paolo Pasolini szerint: "az egyik legszebb olasz film". François Truffaut szerint pedig egyenesen "a világ legszebb filmje."
Bár bemutatásakor nem fogadták jól, ma mát igazi filmklasszikusnak ismerik el. DVD-n is megjelent a The Criterion Collection-ban. és a Masters of Cinema gyűjteményben.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:1950 filmjei Kategória:Olasz filmdrámák Kategória:Olasz történelmi filmek Kategória:Olasz életrajzi filmek Kategória:Olasz fekete-fehér filmek Kategória:Vallási témájú filmek