A Pilotta-palota (Palazzo della Pilotta), egyszerűen Pilotta, egy hatalmas épületegyüttes Parma történelmi központjában, a Piazzale della Pace és a Lungoparma között. A név a baszk pelota játékból ered, amelyet spanyol katonák játszottak a Guazzatoio udvarában, eredetileg pelotának hívták.
Jelenleg a Nemzeti Régészeti Múzeumnak, a Nemzeti Galériának, a Farnese Színháznak, a Palatina Könyvtárnak és a Bodoni Múzeumnak ad otthont. 2016-ban a komplexumot 89 478 látogató kereste fel.
A komplexum a Kulturális Örökség és Tevékenységek Minisztériumának tulajdonában van, amely 2016 óta a különleges autonómiával rendelkező múzeumi intézmények közé sorolta. A helyszínen található színház, könyvtár és múzeumok mellett 2024. június 1-jétől a San Giovanni ókori fűszerboltja, a Torrechiara-kastély, valamint a Lugagnanói Régészeti Park és a veleiai Antikvárium is a Pilotta tulajdonába került.
Története Az Ottavio-folyosó Az Ottavio Farnese hercegségének utolsó éveiben, 1580 körül emelt épület a Corridore, egy hosszú, egyenes, pilléreken nyugvó ág körül alakult ki, amely a "Rocchetta Viscontea"-t (ennek nyomai a Lungoparmán is láthatók) kötötte össze a Palazzo Ducaléval, amely akkoriban csak az udvar ideiglenesen lakott házcsoportja volt, és a jelenlegi üres Piazzale della Pacén helyezkedett el. A hercegi palotát részben elpusztította egy 1944 májusi légitámadás, a Reinach színházzal és a Pilotta egyes részeivel együtt, majd a háború után lebontották. Az alkotásokban dokumentált egyetlen művész a toszkán Giovanni Boscoli, de ennek ellenére valószínű, hogy a tervet a herceg közeli barátja, Francesco Paciotto hadiépítész készítette, akit 1580-ban visszahívott Parmába.
. Ranuccio Farnese Pilottája A Simone Moschinóra bízott építkezést I. Ranuccio Farnese gondolta el 1602-ben, de 1611-ben blokád alá került, így az a mai napig hiányos állapotban maradt.
A jelenlegi Piazza Ghiaia felé néző homlokzatot soha nem építették meg, és a domonkosokhoz tartozó, az első udvarba beékelt Szent Péter vértanú-templomot egészen a közelmúltig nem bontották le. balra|bélyegkép|202x202px| Luigi Marchesi, Kilátás a Guazzatoio udvarra (1846). Pitti-palota, Modern Művészetek Galériája bélyegkép|263px|A guazzatoio udvara manapság Az épületegyüttes így három udvarrá fejlődott, amelyeket rendre San Pietro Martirénak (ma Pilotta udvarként ismert), Guazzatoiónak (eredetileg "della pelota" néven ismert) és Rocchettának neveztek. A Pilottának egy hatalmas csarnoknak kellett volna helyet adnia (amelyet hamarosan Farnese Színházzá alakítottak át), egy nagy istállónak, a lovászlegények szállóinak, a lovardának, az öszvéristállóknak, a kocsiszínnek, a ruhatárnak, az Akadémia termének és egy sor galériának, amelyek a nagy udvarokat határolták. Ez az épületegyüttes a tényleges rezidencia, azaz a hercegi palota melletti összes szolgáltatást tartalmazta.
A Farnesék után A Farnese-család kihalásával ennek a grandiózus épületnek a pompája is véget ért: csak I. Fülöp Bourbonnal élte meg az épület részleges újjászületését, amely a mai napig tart.
A tizenkilencedik század második felében épült a Reinach Színház az egykori San Pietro Martire-templom helyén, és 1871-ben avatták fel. 1939-ben Teatro Paganinire változtatta a nevét; 1944 májusában egy szövetséges légitámadás során szinte teljesen megsemmisült a Pilotta épület egyes részeivel együtt, majd lebontották. A régi hercegi palota is súlyosan megrongálódott, majd lebontották.
1986 és 2001 között, egy hosszú és vitatott tervezési fázis után, a Piazzale della Pace újjáépítése a svájci építész, Mario Botta tervei alapján készült el, beleértve a nagy kertet és a szökőkutat, amely az egykori San Pietro-templom kerületét követi. középre|bélyegkép|500px| A Pilotta átalakulása az idők során
Ma közép|bélyeg|500px|Panorámás kilátás a Verdi híd végéből (bejárat a Dózse Parkba) A jelenlegi épületben található:
Parmai Nemzeti Régészeti Múzeum Paolo Toschi Művészeti Intézet Palatinus Könyvtár Bodoni Múzeum Farnese Színház Parmai Nemzeti Galéria .
Az épület külsején a következők említésre méltóak:
A Garibaldi utcában található Glauco Lombardi Múzeum, amely főként Mária Lujza korabeli műalkotásokat őriz Giuseppe Verdi emlékműve A partizán emlékműve Piazzale della Pace : egy nagy füves terület Parma szívében, népszerű találkozóhely.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk Francesco Paciotto Ferdinand Galli Bibbienából Paolo Toschi (metsző) Parmai Képzőművészeti Akadémia
Kategória:Olaszország kastélyai, palotái Kategória:Lapok ellenőrizetlen fordításokkal