Potočani (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 7, közúton 9 km-re délre, a Boszna jobb partján és az Ozren-hegység lejtőin, 170-385 méteres magasságban, található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3142Bosnyák855618Horvát00Jugoszláv80Egyéb34Összesen897664
Története A település középkori múltjáról tanúskodott a középkori temető, mely a 20. század elején, a vasút építése során semmisült meg. Mára egyetlen kőemlék maradt belőle.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó településnek 27 háztartása és 193 muszlim lakosa, lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 55 háztartást és 281 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 282 lakosa volt, mind muszlimok.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei A szomszédos Ševarlije faluval közös mecsetet 1856-ban építették, a boszniai háború idején a szerbek lerombolták, a tető és a minaret sérült meg a legnagyobb mértékben. Az újjáépítés 2002-ben kezdődött és 2004-ben fejeződött be. Ma a mecsetnek van egy minaretje két sereffel. Ez a ševarlije-potočani gyülekezet egy mektebbel is rendelkezik, amelyet szintén felújítottak. Mramor na Kuznom Groblju – középkori temető maradványai a Boszna jobb partján fekvő területen. A különböző formájú sírkövekből álló temető a vasútállomás és a vasúti pálya építése során megsemmisült. A stećakok közül egyetlen, oromzatos formájú sírkő maradt fenn, mely 20-25 méterre volt a vasúti pályától, ahol ma is megtalálható. A kőemléket a helyiek „Mramor”nak nevezik.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései