Odžak (), város és község Bosznia-Hercegovinában, Odžak községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 60, közúton 87 km-re északnyugatra, Brčkótól légvonalban 40, közúton 68 km-re északnyugatra, 97-105 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Slavonski Brod 375-4-3 A község egy háromszögben található, amelyet keletről a Boszna-folyó alsó szakasza, északról a Száva folyó, délnyugatról pedig a Vučjak-hegység határol. A község északi határa egybeesik Bosznia-Hercegovina és a Horvát Köztársaság államhatárával. Odžaktól keletre Bosanski Šamac, délre Modriča, nyugatra pedig Vukosavlje község található. A község területe túlnyomórészt sík, nyugati részén a Vučjak lejtői alacsony gerincekben végződnek. Odžak község legmagasabb pontja a Kadar-csúcs, amely 204 méterrel a tengerszint felett található.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb5667582Bosnyák62206220Horvát1633811621Jugoszláv11470Egyéb684398Összesen3005618821
A város népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb59981Bosnyák62056185Horvát14041682Jugoszláv8190Egyéb359316Összesen93868259
Története A római korban a mai Odžak község területén egy körülbelül 670 méter hosszú település és erődítmény állt, amelyet Karlo Mać fedezett fel. A romok egy nagy római város, Ad Basante maradványai. Abban az időben a Boszna folyó a mai mecset mellett folyt, és a város közvetlenül a partján feküdt. Időszámításunk után, 6. és 9. között az illír törzsek és a római légiók között ezen a területen háború dúlt. A mai Posavina területén abban az időben az illír breuci törzs élt. Az illírek felkelést szítottak, mely a Fruška Gorától az Adriai- tengerig terjedt, mely a rómaiak szerint a legnagyobb erőpróba volt számukra a pun háborúkat követően. A Tabula Penterengijana nevű térképen, amelyen bejelölték a Róma és Konstantinápoly közötti úthálózatot és postaállomásokat látható, hogy a római út Slavonski Brodból Vučjakon keresztül vezetett. Maradványai Josik területén ma is megtalálhatók. Az út Soliban (a mai Tuzla) ért véget. A római erődöt és települése a népvándorlás vihara pusztította el. A szlávok a 6. században jelentek meg a mai Bosznia területén és a Radunjevac nevű települést hozták itt létre. A szláv település nem volt akkora, mint a római, de fokozatosan terjeszkedett. Nem messze innen alapították Dobor Gradot, Bosznia kapuját, hogy megvédje a folyóvölgyön átvezető utat. a térség gyakran csaták színhelye volt a magyarok és a helyi bosnyák nemesek között.
A mai Odžak városát 1593-tól említik településként és erődítményként a történelmi feljegyzések. Ebben az évben a szultán fermánja öröklési joggal ruházta fel a török hadsereg parancsnokainak adományozott birtokokat. Ezt a területet Miralem bég kapta, aki a régi római város romjainak felhasználásával egy kis erődöt épített. Halála után ezt a birtokot fia, Ibrahim örökölte. Abban az időben Odžak egy nagyobb települést és határőrhelyet jelentett kis létszámú őrséggel. A történelmi feljegyzések szerint az osztrák hadsereg többször is átkelt a Száván és Odžakot is elfoglalta, mely birtokában maradt egészen az 1739-es belgrádi békekötésig, amikor Bosznia új határát a Száva folyó mentén húzták meg. Odžak következő száz évét béke, kulturális és gazdasági fejlődés jellemezte. A város szerkezete a lakóközösségek, a mahalák szervezésének elvén alapult, amelyek az üzleti övezetekhez kapcsolódtak. Épült egy Drvenija nevű famecset is. 1834-ben kitört a Jovica (Jovica Ilić vezette) lázadás, amikor Odžakot is felégették, és a lakosság csaknem a felére csökkent. Leégett a török katonai parancsnok Huszein kapitány néhány odžaki háza és drvenijai odžaki mecset is, és nem tudni, hogy valaha is helyreállították-e. Ekkoriban Odžak egy nagyvárosból elhanyagolt településsé vált.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Derventi járáshoz és Odžak községhez tartozó településnek 276 háztartása, 1152 muszlim és 90 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 40. o. Az osztrák-magyar uralom megszilárdulásával Bosznia-Hercegovinában új korszak kezdődött Odžak számára. Új kapitalista üzleti modell és új építési mód került bevezetésre, amely magában foglalta a magas épületek építését, amelyekben a földszinten található üzlethelyiségeket az emeleteken található lakóhelyiségekkel kombinálták. Az épületeket tömör anyagból, téglából építették, az utcavonalakat szabályozták. Az osztrák-magyar korszak az intenzív építkezés időszaka volt, amellyel az új közigazgatás kielégítette a hatóságok és a lakosság igényeit. A lakosság mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, szilvatermeléssel és feldolgozással foglalkozott. A szilvát szárították és Ausztriába és Csehországba exportálták. Ebben az időszakban épült és amint azt a bejárati ajtó feletti felirat is bizonyítja, 1903-ban készült el a város adminisztratív épülete a Beledija,.
1910-ben az Odžaki járáshoz tartozó településen 496 háztartást, 2069 muszlim, 348 római katolikus, 84 ortodox és 1 görög katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 186. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben az Odžaki járáshoz tartozó településeknek 18189 lakosa volt, közülük 9737 római katolikus, 2610 muszlim, 5611 ortodox szerb, 230 evangélikus és 1 görög katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 228. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt. 250px|bélyegkép|jobbra|Látkép
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A bosznia-hercegovinai háború 1992. április 21-én érte el a várost, amikor a szerb erők 32 rakétát lőttek ki a városra. A támadás során négy odžaki lakos vesztette életét. Ugyanebben az évben július 13-án a 102. Odžak dandár harcosai Bosanski Brod felé vonultak vissza, és a szerb erők elfoglalták Odžakot. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település Odžak község részeként a Bosznia-hercegovinai Föderáció Szávamenti kantonjának területéhez került. A korábban Odžak községhez tartozó Gnionica, Jošavica és Srnava települések azonban a Boszniai Szerb Köztársaság részévé váltak, akárcsak Odžak, Potočani és Vrbovac települések egyes részei. Ebből a területből alakult meg Vukosavlje község. Prud település, amely a bosznia-hercegovinai háborúig Bosanski Šamac község része volt, a daytoni békemegállapodás aláírása után Odžak községhez tartozott, akárcsak Brusnica Mala település, amely korábban Bosanski Brod község része volt.
Oktatás A község központi általános iskolája a „Vladimir Nazor” Általános Iskola. Ebben az iskolában a tanítás két helyszínen történik. Az alsóbb osztályokban az oktatás (1. és 5. osztály között) a városi park közelében lévő helyszínen, a felsőbb osztályokban az órák (6. és 9. osztály között) pedig a központi épületben zajlanak. A központi iskolába a hatodik és kilencedik osztály között Odžak teljes község területéről járnak a diákok.
A középiskolai oktatás a „Pera Zečević” Középiskolában zajlik. A középiskola részben az általános gimnáziumból, részben a szakiskolából áll (mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás; villanyszerelés; textil- és bőripar; közgazdaságtan, jog, igazgatás és kereskedelem, valamint egészségügyi szakképzés). A középiskola területén található egy sportcsarnok, valamint egy iskolai könyvtár is.
Kultúra 250px|bélyegkép|balra|Utcarészlet A városban jelenleg két kulturális egyesület működik, a „Preporod” Kulturális és Művészeti Egyesület és a „Napredak” Kulturális és Művészeti Egyesület. Ez a két kulturális egyesület minden évben számos kulturális rendezvényt szervez Odžak városában.
A kiemelkedő bosnyák költő Musa Ćazim Ćatić születésének tiszteletére rendezik meg a „Musini Dani” kulturális rendezvényt. A Preporodi Kulturális és Művészeti Társaság és az Odžak Rádió minden évben megszervezi ezt a rendezvényt, amely március 12-től, Musa Ćazim Ćatić születésének napjától számítva, halálának napjáig, április 6-ig tart. A rendezvény részeként odžaki középiskolások és általános iskolások számára irodalmi versenyt rendeznek és Musa Ćazim Ćatić életét és műveit bemutató drámai előadást, valamint számos sport- és zenei rendezvényt is szerveznek.
A Musa Dani mellett Odžakban minden évben megrendezik a „Posavsko Kolo” nevű kulturális rendezvényt. Ez a Szávamenti kanton egyik legnagyobb rendezvénye, amely Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódik, és amelyen számos kulturális és művészeti egyesület vesz részt Bosznia-Hercegovina és Horvátország minden részéről. A számos program közül kiemelhetjük a folklór műsort, a számos zenei programot, a sportversenyeket, az állatvásárt, a művészeti kiállításokat, a Kulenijadát és a Motorijadát.
A Posavsko Kolo rendezvény részeként rendezik meg az odžaki lakosok és a boszniai-hercegovinai diaszpóra hagyományos találkozóját „Na Kapiji Bosne" (Bosznia kapujánál) címmel. Ez a rendezvény augusztus elején kerül megrendezésre Odžak főterén, a régi önkormányzat épülete előtt, és abban egyedülálló, hogy a megrendezése alatt számos külföldön élő és dolgozó odžaki lakos tartózkodik a városban.
Fontos társadalmi esemény Odžakban az iszlám újév megünneplése is. A bazárban zajló népi mulatság és a mecsetben tartott vallási szertartások mellett az újévi ünnepséget színházi előadások is tarkítják, melyeket Bosznia-Hercegovina Tuzlából, Zenicából, Tešnjából és más városokból származó kulturális központok tartanak.
Sport 250px|bélyegkép|jobbra|A római katolikus templom A röplabdaklub mellett az odžaki sport kiváló eredményeket ér el az 1980-ban alapított Odžak Kosárlabda Klubbal is.
Bosznia-Hercegovina többi részéhez hasonlóan Odžakban is népszerű a futball, az „Odžak 102” futballklub pedig a Bosznia-Hercegovinai Szövetség második labdarúgó ligájában, az Északi csoportban szerepel.
Odžakban számos sportklub működik, amelyek közül a legnevezetesebb a „Napredak” Röplabda Klub, amely viszonylag rövid idő alatt minden kategóriában és korosztályban lenyűgöző eredményeket ért el.
Évente több emléktornát rendeznek, ilyenek a Mehmed Ribić - Meho Emléktorna, a Bahrija Šogorović - Šiš Emléktorna és az Amir Jupić - Pidžama Emléktorna.
Az FK „Jedinstvo” Odžak 1945-ben alakult.
Turizmus Jelenleg Odžak község legfejlettebb turisztikai ága a vadászati és horgászturizmus. Ez a turisztikai ág a meglévő vadász- és horgászterületekre épül. Az Odžak vadászterület a község teljes területét lefedi, és egy alföldi típusú vadászterület, ahol őz, vaddisznó, fácán, vadkacsa, vadlúd és fürj él, amelyeket az utóbbi időben intenzíven vadásznak.
A fő horgászhelyek a Száva folyó (ponty, harcsa, csuka, sügér, keszeg, csótány, amur, márna, kárász), a Boszna folyó (sügér, domolykó, csuka, ponty, márna, ponty, harcsa, kárász) és a Starača-mocsár (csuka, compó, kárász, ponty), amely egyébként potenciálisan védett természeti területet képvisel.
Nevezetességei