A dongaláb (latinul: Pes equinovarus congenitus) egy veleszületett vagy szerzett rendellenesség, amelynek során az egyik vagy mindkét láb kórosan befelé és lefelé fordul. A dongaláb a láb leggyakoribb veleszületett rendellenessége, előfordulási gyakorisága 1000 születésenként 1 eset. Az esetek körülbelül 50%-ában a dongaláb mindkét lábat érinti, de előfordulhat egyoldalúan is, ami azt eredményezi, hogy az egyik láb vagy lábfej rövidebb lesz a másiknál. A legtöbb esetben nem jár más problémákkal. Megfelelő kezelés nélkül a láb deformitása megmarad, és fájdalomhoz és a járás képességének romlásához vezet, ami drámai hatással lehet az életminőségre.

Története Sziptah és Tutanhamon fáraók bizonyítottan dongalábbal születtek, és ez az állapot az egyiptomi festményeken is megjelenik. Indiai szövegek (kb. Kr. e. 1000) és Hippokratész (kb. Kr. e. 400) leírják a kezelését. 1823-ban Delpech bemutatott egy új eljárást a betegség kezelésére. Az új módszer, az úgynevezett tenotómia, az Achilles-ín átvágását jelentette. A műtéti beavatkozásnak ekkoriban még voltak szövődményei, például fertőzések.

Lord Byron is dongalábú volt a jobb lábára, emiatt sántított is. Egyes modern orvosi szerzők szerint ez a járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) következménye volt, mások szerint pedig dysplasia, azaz a csontok rendellenes fejlődése okozta.

Charles-Maurice de Talleyrand-Périgordnak veleszületett dongalába lehetett, ami, ha nagybátyjának is volt ilyen, genetikai eredetű lehetett. Mindenesetre fogyatékossága miatt nem tudta apját követni a katonai pályán, így a nyilvánvaló egyházi, majd diplomáciai karrier maradt számára.

Tünetek A dongaláb esetében a lábak befelé és lefelé fordulnak. Az érintett lábfej és lábszár kisebb lehet, mint a másik, míg az esetek körülbelül felében a betegség mindkét lábat érinti. A legtöbb esetben a dongaláb nem jár más problémákkal.

A dongaláb több mint 60 -ában a magzat ultrahangos vizsgálatával diagnosztizálható. A legkorábbi terhességi hét, amelyben a betegség nagy bizonyossággal diagnosztizálható, a 12., a legkésőbbi pedig a 32. volt. Nem minden beteget diagnosztizáltak korai stádiumban. A magzatok 29%-ánál az első ultrahangvizsgálat nem észlelte a deformitást, amely később egy későbbi vizsgálat során nyilvánvalóvá vált. A dongalábat a gyermekek 86%-ánál a terhesség 12. és 23. hete között, a fennmaradó 14%-ánál pedig a terhesség 24. és 32. hete között diagnosztizálták.

Kezelés nélkül a láb deformált marad, és az érintettek a lábuk oldalán vagy tetején járnak, ami tyúkszemeket, lábfertőzéseket, cipőbe illeszkedési problémákat, fájdalmat, járási nehézségeket és fogyatékosságot okozhat.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Csontok Kategória:Mozgásszervi betegségek