A Szávamenti kanton (, bosnyák nyelven: Posavski kanton) a Bosznia-hercegovinai Föderáció tíz kantonjának egyike Bosznia-Hercegovinában. A Szávamenti kanton északon a Száva-folyón át Horvátországgal, nyugaton, délen és keleten a Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasággal, délkeleten egy rövid szakaszon a Brčkói Körzettel határos. Ez a legkisebb kanton az országban, területe mindössze 330,85 km2. A kanton a Bosznia-Hercegovinai Föderáció egyik exklávéja. Székhelye Orašje, legnagyobb városa Odžak.
Fekvése A kanton a horvát határ közelében, a Száva-folyó mentén fekszik, amely természetes határt képez Bosznia-Hercegovina és Horvátország között. A kanton két különálló exklávéból áll: a nyugatiból (Odžak község), és a keletiből (Orašje és Domaljevac-Šamac) községek. A Posavina egy olyan régió, amely Bosznia-Hercegovina más részeit és Horvátország egyes részeit foglalja magában. Emiatt ezt a kantont néha Bosanska Posavina (Boszniai Szávamente) néven is emlegetik, és Észak-Bosznia egyetlen, a horvát határ közelében fekvő része, amely a Föderációban fekszik. A kantont Száva folyó menti fekvése kiváló mezőgazdasági területté teszi, mivel teljes területe síkság, és a környéken nincsenek hegyek. Így van ez az egész északi, Horvátországgal határos területen jelentős a mezőgazdaság. A Száva-folyó Szlovénián, Horvátországon, Bosznia-Hercegovinán és Szerbián keresztül folyik. Bosznia-Hercegovinában az északi határon folyik át, és természetes határt képez Bosznia-Hercegovina és Horvátország között. Bosznia-Hercegovina legnagyobb hajózható folyója. Mind Bosznia-Hercegovina, mind Horvátország élelmiszereinek nagy része ebből a régióból származik.
Története A Szávamente területe, amint azt különféle régészeti leletek, pénzek és egyéb tárgyak bizonyítják, már az őskorban lakott volt.
1718 után, amikor béke volt az Oszmán Birodalom és a Habsburg Birodalom között, a hegyi falvakból többnyire katolikus családok költöztek a síkságra, mivel maguk az oszmánok főként a hegyekben és a völgyekben telepedtek le.
1735-től 1782-ig, majd 1820-ban ismét kisebb hullámban települtek be Hercegovinából, mert 1697-ben mintegy 20 000 katolikus vándorolt ki onnan. A katolikusok tömegesen vándoroltak Tuzla és Srebrenica területéről is a Posavina területére.
A boszniai háború kezdete előtt a mai Donji Žabar és Vukosavlje községek Odžakhoz és Orašjéhoz, míg a mai Domaljevac-Šamac község Bosanski Šamachoz tartozott. A mai Szávamenti kanton története 1994. március 18-án, a Washingtoni megállapodás aláírásával kezdődik. A kantont hivatalosan 1996. június 12-én alapították Bosznia-Hercegovina Föderációjának tíz kantonja egyikeként.
Gazdaság A kanton legfontosabb gazdasági ágazatai a mezőgazdaság, a nagy- és kiskereskedelem, a feldolgozóipar és az építőipar. A kanton gazdasági fejlődésének legnagyobb előnyei földrajzi elhelyezkedéséből származnak, mivel az Európai Unió határának közelében, a Brčko és Šamac folyami kikötők, valamint a Zágráb - Belgrád autópálya és a jövőbeli Tuzla - Orašje gyorsforgalmi út közelében fekszik. A kedvező adottságoknak (a Száva folyó völgyében található nagy kiterjedésű szántó és sík földterület) köszönhetően a munkaképes lakosság többsége hagyományosan mezőgazdasággal foglalkozik. A kantonban a legreprezentatívabb mezőgazdasági termékek. A gabonafélék közül a kukorica és a búza, a különféle gyümölcsök és zöldségek, valamint az ipari növényekből származó szójabab, cukorrépa és a dohány.
A kantonban négy vállalkozási övezet található: a Dusine Vállalkozói Övezet Orašjében (létrehozva 2010-ben), a Sjever Övezet Odžakban (létrehozva 2008-ban), valamint a Veliko Blato és Malo Blato vállalkozási övezetek Domaljevac-Šamacban. A kanton mindhárom községét érintette a 2014. májusi bosznia-hercegovinai árvíz, amely jelentős anyagi kárt okozott. Különböző európai, külföldi, humanitárius és hazai források segítségével azonban az árvizek okozta károk nagy részét helyreállították.
Infrastruktúra A kantonon a következő autópályák és autóutak haladnak át:
Nyugatról keletre: M14.1 autópálya (Draksenić – Šepak) Délről északra: M1.8 autópálya (Orašje - Tuzla) és A1 autópálya (Bijača - Svilaj) A kanton főútjainak teljes hossza 64,57 kilométer, míg az autópályák hossza körülbelül 10 kilométer (a 2017. december 11-i állapot szerint).
Nevezetességek Tolisai ferences kolostor Boki Szűz Mária plébániatemplom Gornja Dubica-i Szent József plébániatemplom Domaljevaci Szent Anna plébániatemplom
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Bosznia-Hercegovina közigazgatása