Marković Polje település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 9, közúton 12 km-re északnyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Tinja bal oldali mellékvize, a Lomnica mentén, 88-89 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb8882Bosnyák04Horvát362283Jugoszláv20Egyéb181Összesen470370
Története
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Obudovac községhez tartozó településen 36 háztartást, 250 római katolikus, 76 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A bosznia háború idején 1992-ben a szerb erők a falut elfoglalták, a horvátok házait kifosztották, amit a helyi horvátok nagy számban való elmenekülése követett. A Bosznia-hercegovinai Hadsereg (ArBiH) és a Horvát Védelmi Tanács (HVO) 1992. október 7-én támadást indított azzal a céllal, hogy elvágják az úgynevezett szerb „folyosót” a Brčko községben található Krepšić-Marković Polje-Gorice horvát falvak mentén. Ez volt az a terület, ahol a „folyosó” a legszűkebb volt. A támadást 1. számú Bosanska Posavina operatív csoport hajtotta végre. A támadás Brčkótól 8 kilométerre északnyugatra, a Száva folyó partján fekvő horvát Gorica falu közelében elvágta a szerb „folyosót” (Belgrád-Banja Luka) – azt az életvonalat, amely fegyverekkel, személyzettel és minden logisztikával ellátta a Horvát Köztársaságban lévő úgynevezett szerb területeket, valamint az úgynevezett Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság, azaz a leendő Boszniai Szerb Köztársaság legnagyobb részét. Ezt követően a messze túlerőben lévő szerb erők erős ellentámadása következett, amelyek már október 11-én reggel ellenőrzésük alá vonták a Goricében található, Tinja-folyón átívelő hidat, azaz a fő közlekedési összeköttetést. Ugyanezen a napon délutánra helyreállt a forgalom a Belgrád–Banja Luka útvonalon, és az első szerb katonai konvojok elhagyták Brčkót Bosanski Šamac felé. A szerb ellentámadásban a 2. hadtest - Sprečan zászlóalj, a Živinica Osse egységei, valamint a Brčkoi 108. HVO dandár erői emberben és felszerelésben jelentős veszteségeket szenvedtek el. Az ABiH és a HVO elesett tagjainak számát mind a mai napig nem hozták nyilvánosságra.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Jézus Legszentebb Szíve és Mária Legtisztább Szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu keleti végén áll.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései