A webes akadálymentesítés avagy internetes akadálymentesítés a weblap-használhatóság kibővített értelmezése, ami befogadó a különböző fogyatékosságú és különböző hátterű, különböző eszközöket használó felhasználók számára.European Commission, Communication from the Commission to the Council, the European Parliament and the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions: eAccessibility , [SEC(2005)1095], published 13 September 2005, accessed 19 November 2021 Megfelelően tervezett, szervezett, fejlesztett és szerkesztett weboldalakról a felhasználók bővebb köre tud információt szerezni, illetve kapcsolatba lépni az üzemeltetőkkel.
Például, ha az oldalt szemantikusan értelmezhető HTML-t használnak, a jelentéssel bíró képeket pedig alternatív szövegekkel látják el, akkor ez segíti a képernyőolvasót vagy frissíthető Braille-kijelzőt használó felhasználóknak, akiknek legjellegzetesebb csoportjai a vak és a siketvak felhasználók, de azóta például diszlexiások is felfedezték maguknak. Ha a szövegek és a képek kinagyíthatók úgy, hogy nem kell vízszintesen görgetni, akkor a rosszabbul látó vagy gyengénlátó felhasználók dolgát könnyíthetjük meg. Ha a linkeket a törzsszövegben aláhúzással különböztetjük meg, akkor színlátási zavarral is megkülönböztethetők lesznek. Ha a kattintható felületek elég nagyok, akkor azok is használhatják, akik nem tudnak pontosan egeret vezérelni, vagy egyáltalán nem képesek egeret használni. Ha az oldalba nem kódolunk olyan elemeket, melyekből egyik vagy másik irányban nem lehet kilépni billentyűzettel (billentyűzetcsapdák), akkor azok is képesek használni az oldalt, akiknek nincs egerük; sőt, okostelefonról is több látogató érkezhet, mivel ez az oldal billentyűzet nélkül is kezelhető. A feliratozás, illetve a jelnyelv használat, jeltolmácsolás segít abban, hogy nagyothallók, siketek, és azok is jobban érthessék a videót, akik számára a videó idegen nyelven beszél, amely nyelvet ők jobban olvasnak, mint értenek. Ha a villanásokat elkerüljük, akkor epilepsziások is biztonsággal megnézhetik a videókat. Az egyszerű nyelven, idiómák, metaforák és más szóképek nélkül írt nyelv, illetve a sok szemléltető eszköz megkönnyíti a megértést a diszlexiások és az autisták számára. Azonban nem szabad a szemléltetéssel sem túlzásba esni, mivel azzal elterelhető az ADHD-s felhasználók figyelme.
Mindezeket az igényeket kritériumokba foglalták össze más 1999-ben: ez lett a WCAG 1. Azóta a szabványt is továbbfejlesztették. A WCAG 2.0 már a felhasználók nagyobb körére gondolt, a WCAG 2.1 pedig már az okostelefonokkal is számolt. 2025-ben ez számít a legelterjedtebb és törvényileg is kötelező szabványnak például a webboltok számára. Közben elkészült a WCAG 2.2 is. A WebAIM 2018-as felmérése szerint a web akadálymentesítéssel foglalkozók 93%-a nem kapott formális képzést akadálymentesítésből. A webes akadálymentesítés célcsoportjai Téves az az elképzelés, hogy a webes akadálymentesítés csak kevés emberen segít, és csak a vak felhasználóknak lenne szüksége rá. Ahogy az épületek akadálymentesítésekor sem elég a kerekesszékkel közlekedőkre gondolni, úgy a weben is sok különböző igényt kell figyelembe venni. Így például: Látássérülés: fénytörési zavarok, kancsalság, színlátási zavarok, gyengénlátás, vakság. Hallászavar: nagyothallás, siketség. Epilepszia: a hirtelen fényvillanások rohamot váltanak ki. Az epilepsziás rohamtól nemcsak elvész a kontroll a saját test egy része vagy egész felett, hanem a roham után még hosszabb idő kell ahhoz, hogy a beteg magához térjen, illetve további agykárosodást is szenvedhet. Kognitív fogyatékosságok: A leginkább félreértett csoport, mert vannak olyan elképzelések, hogy ide csak értelmi fogyatékosok tartoznak, ez azonban téves. Ide számítják a poszttraumás stressz rendellenességet, a tanulási zavarokat (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), az autizmust, az ADHD-t, a memóriazavarokat, satöbbi. Mozgássérülés: Amputációs, bénulások, izomsorvadás, remegés, lassan reagáló izmok, Parkinson-kór, Cerebral palsy, agyi érkatasztrófa.
A webes akadálymentesítés azokat is segíti, akik a honlapot akadálymentesítés nélkül is képesek lennének használni. Például, ha elég erősek a kontrasztok a honlapon, akkor akár egy parkban, vagy este hazafelé a buszon is lehet az oldalt használni. Ha viszont egy közmédiás videó elindul önmagától, ráadásul lenémítva, az nemcsak a fogyatékosok számára bosszantó, hanem a többi felhasználónak is. Szintén bosszantó az ép felhasználók számára is, ha egy fórumon vagy blogon minden már megnyitott és betöltött oldalon visszalépéskor olyan reklám (például Google vignette) jelenik meg, amit csak egérrel lehet bezárni, ráadásul mindig más gombra kell kattintani, hogy eltűnjön. Ekkor a reklámblokkoló telepítése akadálymentesítésnek számít.
Az akadálymentesítés szempontjából megkülönböztetünk helyzeti, illetve ideiglenes fogyatékosságokat. A fogyatékosság helyzeti, ha a környezet akadályozza, például egyik kezében kisbabát tart. Ideiglenesnek számít egy törött kar. Kisegítő technológiák A webböngészéshez használt kisegítő technológiák: Képernyőolvasó szoftver, szintetizált beszéddel felolvassa a kijelölt szövegeket, vagy amire az egér rámutat. Használható úgy is, hogy mindent elmond, amit a képernyőn lehet látni, de képes szakaszcímek, linkek és régiók mentén is navigálni. Így a felhasználónak nem kell végigolvastatnia mindent, hogy eljusson az őt érdeklő részlethez. Braille terminálok, melyek tartalmaznak frissíthető Braille-kijelzőt, ami a karaktereket Braille szöveggé alakítja. A bevitelt biztosíthatja hagyományos vagy Braille-billentyűzet. Képernyőnagyító szoftver, ami kinagyítja a képernyőt, ezzel segítve a gyengénlátó felhasználókat. Beszédfelismerő szoftver, ami lehetővé teszi a számítógép beszéd általi irányítását. Billentyűzet rátétek, a mozgássérültek segítésére. Hozzáférés feliratozott vagy jelnyelvű videókhoz. Az akadálymentesítő webtervezés szabványai A webes akadálymentesítés első szabványát 1999-ben készítette a World Wide Web Consortium (W3C) Web Accessibility Initiative projektje; ez lett a WCAG 1.0, ami elsőként foglalta össze és szabványosította a kritériumokat, több fogyatékossági típus figyelembe vételével.
Ennek átdolgozásaként jelent meg 2008 december 11-én a WCAG 2.0. Célja az akadálymentesítés korszerűsítése és a tchnológiai semlegessség volt. A kritériumrendszert nehéz összehasonlítani a WCAG 1.0-val, és a WCAG 2.0 bírálatokat kapott azért, mert az egyik kritérium csak részben került bele. (Ehhez figyelmesen össze kell hasonlítani a két kritériumrendszert, hogy megtaláljuk, hogy mi maradt ki.) A kormányzatok elkezdték ezt a kritériumredszert elfogadni és bevezetni. 2012-ben a Web Content Accessibility Guidelines kiadta a ISO/IEC standard: "ISO/IEC 40500:2012: Information technology – W3C Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0"-t is.ISO: ISO/IEC 40500:2012: Information technology – W3C Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 .
2018-ban a WAI a WCAG 2.1-et adta ki. Ez a WCAG 2.0 bővítése, és tekintetbe veszi az újabb készülékeket, az okostelefonokat is. A szabályozások átvették, sőt, az Európai Unió szabályozásai már eleve ezt a szabványt vezették be, melynek jele EN 301 549.https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/policies/web-accessibility-directive-standards-and-harmonisation Ez magyar szabvány is, MSZ EN 301 549 jelzettel.https://www.akadalymentesweb.hu/cikkeim/miben-tobb-az-en-301-549-szabvany-mint-a-wcag/
A WCAG 2.2 2024. december 12-én jelent meg, a WCAG 2.1 átdolgozásaként. Ez azt jelenti, hogy eltávolítottak egy kritériumot, és hozzáadtak kilencet. Ezúttal az eltávolítást teljesen nyíltan végezték, és meg is indokolták, hogy miért nincs erre már szükség.https://www.w3.org/TR/WCAG22/ Az Európai Unió a tagállamokra bízta a WCAG 2.2 bevezetését. A webes akadálymentesítés lényegi komponensei A weboldalak akadálymentessége a következőkre támaszkodik: Tartalom: A weboldalon vagy a webalkalmazásban elérhető információ, beleértve a természetesen előforduló, mint szöveg, képek, videók, hangok; valamint a szerkezetet, prezentációt és egyebeket meghatározó kód Felhasználói ügynökök: webböngészők, médialejátszók, és a felhasználó más eszközei Kisegítő technológiák, mint képernyőolvasók, alternatív billentyűzetek, szkennerek, joystickek, és más eszközök A felhasználó tudása, tapasztalatai, és bizonyos esetekben, adaptív stratégiái Fejlesztők: Fejlesztők, szerkesztők, tesztelők, szerzők, köztük fogyatékos fejél4esztők és felhasználók, akik hozzájárulnak a tartalomhoz Szerkesztői eszközök: eszközök, amelyekkel létrehozható a weboldal vagy a webalkalmazás. Kiértékelő, elemző eszközök, HTML validátorok, CSS validátorok, webes akadálymentesítést kiértékelő eszközök
Jegyzetek
Források
How To Design For Accessibility (BBC)
Apple Developer Accessibility Resources BBC GEL Technical Accessibility Guides Google Developer Accessibility Resources Microsoft Developer Accessibility Resources W3C WCAG Developer Accessibility Resources A Curated List of Awesome Accessibility Tools, Articles, and Resources ADA Compliance For Websites Checklist Szabványok W3C – Web Accessibility Initiative (WAI) W3C – Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.0 Equality and Human Rights Commission: PAS 78: a guide to good practice in commissioning accessible websites (which BS 8878 supersedes) European Union – Unified Web Evaluation Methodology 1.2 University of Illinois iCITA HTML Accessibility Best Practices BBC GEL Product Accessibility Guidelines BBC GEL Subtitles (Captions) Guidelines BBC Editorial Accessibility Guide (Online and TV)
Kategória:Internet Kategória:Fogyatékosság