Dr. habil. Wesselényi-Garay Andor PhD magyar építész, építészetkritikus és -teoretikus, szerkesztő, egyetemi oktató, kurátor, a kortárs magyar építészeti közélet meghatározó alakja.

Életpályája

A budapesti Szent István Gimnáziumban érettségizett 1987-ben, majd a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán tanult; itt diplomázott 1994-ben kiváló minősítéssel, majd felvették a Kar újonnan indult doktori iskolájába.Csóka Attila Róbert – Smiló Dávid: Építészet – kritika – írás. Új Forrás Kiadó, Budapest, 2014. Csóka Attila Róbert és Smiló Dávid beszélgetése Wesselényi-Garay Andorral. 33. o. Diplomaterve III. díjat ért el a Magyar Építőművészek Szövetsége Diplomadíj-pályázatán. 2001-től két év művészettörténetet is hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.Csóka – Smiló: i. m. 3. o. Doktori fokozatát 2008-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Karán. 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Karának Breuer Marcell Doktori Iskolájában habilitált. 2019-ben egyetemi tanári címet kapott.

1995-ben Osváth Gáborral saját építészirodát alapított GYÁR néven – a megnevezés Andy Warhol Factory névre keresztelt műtermére utalt. Az iroda építészeti tervezés mellett belsőépítészettel, várostervezéssel, designnal is foglalkozott. 2001-től saját műhelyt alapított W-G-A PSYCHODESIGN néven.

Érdeklődése a 2000-es évektől fordult az építészetelmélet és az építészeti kritika felé. 2000-2009 között az Alaprajz folyóirat külsős munkatársa, tanácsadó testületének tagja; 2009-től az utódlap Metszet tanácsadó testületének tagja. 2002-től az Atrium építészeti magazin főmunkatársa, 2006-2009 között vezető szerkesztője. Több száz építészeti cikk szerzője, publikált többek közt az Atrium, az Alaprajz, a Régi-Új Magyar Építőművészet és a Metszet folyóiratokban. WÉRGIDA néven írt építészeti blogja a 2000-es évek építészeti közéletének fontos fóruma volt. 2012-ben jelent meg Bazsányi Sándorral közösen írt könyve Kettős vakolás címmel, amely a közelmúlt magyar szépirodalmi szövegeiből kiindulva vizsgálta építészet és irodalom viszonyát.

Az általa rendezett kiállítások közül kiemelkedik a 2009-ben a debreceni MODEM-ben rendezett, A mindenség modellje című tárlat, amely a kortárs magyar szakrális építészettel foglalkozott.Tímár Péter: A mindenség modellje. Kortárs magyar templomépítészet a Modemben, 2009. 03. 21. - 2009. 07. 05. Régi-Új Magyar Építőművészet 2009/3. 58. o. 2010-ben Ferencz Marcel társkurátorral a 12. Nemzetközi Építészeti Kiállítás – La Biennale di Venezia magyar pavilonjának kurátora az építészeti rajzolással foglalkozó, BORDERLINE Architecture című kiállítással.

2008-2011 között a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékén főiskolai docensként oktatott. 2011-től 2017-ig a soproni egyetem Alkalmazott Művészeti Intézete, 2018-tól a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense. 2013 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem magyar- és idegen nyelvű kurzusain előadó a kortárs és a 20. századi építészet témaköreiben. 2024-től a győri Széchenyi István Egyetem Építőművész Tanszékének, 2005-től az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar Épített Környezet Tanszékének egyetemi tanára.

2025-ig a Magyar Művészeti Akadémia Művészet Művészetelméleti és Módszertani Intézetének tudományos főmunkatársa, majd megbízott kutatója.

Jegyzetek

Források Életrajza az MMA MMKI oldalán: Munkái a Magyar Tudományos Művek Tárában:

Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar építészek Kategória:1969-ben született személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar építészeti szakírók