Az excentrikus viselkedés (más szóval: különcség) olyan emberi viselkedési forma, mely során a gondolkozás, a magatartás a szokásostól feltűnően, kirívóan eltér. A szokatlan vagy a többség által szükségtelennek tekintett viselkedés önmagában nem szükségszerűen maladaptív, azaz nem feltétlenül az alkalmazkodóképesség hiányából fakad.
A fogalom eredete A latin eccentricus az ógörög „középponton kívüli" jelentésű ekkentros szóból származik és eredendően geometriai, csillagászati fogalom volt. A 17. századtól kezdődően alkalmazták a kifejezést olyan személyekre, akik eltértek a megszokottól, az elfogadottól.
Jellemzése Az excentricitás a deviancia egy formája. Az excentrikusságot gyakran a zsenialitással, az őstehetséggel, illetve az alkotókészséggel társítják és sokan úgy tartják, hogy az az egyedülálló intelligenciájuk kifejeződése. Ebben az összefüggésben az excentrikus viselkedés nem teljesen értelmezhető, nem logikátlansága vagy őrültsége miatt, hanem mivel egy annyira eredeti elméből fakad, mely nem tud az elfogadott társadalmi normákhoz igazodni. John Stuart Mill (1806–1873), brit utilitariánus filozófus szerint „A különcség mindig ott jelenik meg bőséggel, ahol a jellemek is erőteljesek. Egy társadalomban a különcség mértéke általában arányos a benne rejlő zsenialitással, szellemi elevenséggel és erkölcsi bátorsággal." A középszerűség véleménydiktatúrájával szemben kívánatosnak tartotta, hogy az emberek különcök legyenek, mellyel megtörhető a rossz tendencia, "korunk legnagyobb veszélye". Edith Sitwell angol író is úgy látta, hogy „a különcség nem az őrület egy formája, ahogy azt sokan gondolják, gyakran egyfajta ártatlan büszkeség. A zseniket és az arisztokratákat gyakorta tekintik különcnek, mert ők egyáltalán nem tartanak, a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja őket a néptömegek véleménye és hóbortjai."
Az European Journal of Social Psychology egy szociálpszichológiai tanulmányában rámutatnak, hogy az excentrikus művészeket tehetségesebbnek, sikeresebbnek tartja a közvélemény. Fontos azonban hozzátenni, hogy a különcség önmagában nem elegendő a sikerhez, mert ahhoz eredetinek és hitelesnek is kell lenni, tehát nem elég csak külsőségekben "polgárpukkasztani". Ez igaz a képzőművészetre (pl. Vincent van Gogh festő) és az előadó-művészetre (pl. Lady Gaga) egyaránt.
A The Guardian cikkében az olvasható, hogy a Covid19-világjárvány alatt pszichológusok megfigyelték, hogy megváltozott egyes emberek viselkedése a koronavírus miatti korlátozások alatt. Az öltözködéstől az önkifejezésen át az önmagukkal való beszélgetésig felerősödött a vágy, hogy különc szokásokkal szórakoztassák magunkat. A szakemberek szerint ez a pandémia nyomán kialakult helyzettel szembeni egyfajta megküzdési stratégia. Ennek egyik mozgatórugójaként azt is állították, hogy „a különc viselkedés annak a következménye, hogy kevesebb olyan ember van a környezetünkben, akik ítélkeznének a viselkedésünk, megjelenésünk felett. Az irodában, munkahelyen bizonyos írott és íratlan elvárások visszatartanak minket ettől. Ám otthon nincs senki, aki ellenőrizné vagy kiegyensúlyozná a személyiségünk excentrikus elágazásait."
David Joseph Weeks neuropszichológus úgy véli, hogy míg a mentális betegséggel küzdő emberek szenvednek a saját viselkedésüktől, addig az excentrikus ember nagyon is jókedélyű, optimistán látja a világot, alacsony a stressz-szintje. Fütyül mások véleményére és nem akar másokhoz hasonlóvá válni. Weeks öt különféle ismérvet azonosít, mely megkülönbözteti az excentrikust mind az átlagembertől, mint pedig a mentális betegektől, ezek:
Nonkonformista Kreatív Kíváncsi Idealista Hobbista (egy vagy több hobbival)
Megfogalmaz olyan jellemzőket is, melyeket több, de nem feltétlenül minden excentrikus megnyilváníthat:
Kora gyerekkora óta tudatában van annak, hogy ő más, mint a többiek Intelligencia Mindenről van véleménye és azt ki is mondja Nincs benne versengés (nincs szüksége megerősítésre a társadalomtól) Szokatlan evési és életmódbeli szokások Nem érdekli mások véleménye vagy társasága Humorérzék Egyedülálló Gyakran a legidősebb gyermek vagy egyke Rossz helyesírású
Ismert excentrikusok A média és a művészvilág bővelkedik az excentricitás különböző formáit megnyilvánító személyiségekben, de még a tudomány területén is találunk csodabogár zseniket. Az alábbi lista — a teljesség igénye nélkül — néhány ismert személyiséget sorol fel közülük:
Külföldi hírességek Vincent van Gogh Albert Einstein Freddie Mercury Prince Lady Gaga Howard Hughes
Magyar hírességek Csontváry Kosztka Tivadar Faludy György Tereskova Ganxsta Zolee Waszlavik László
Jegyzetek
További információk
Kategória:Emberi viselkedés Kategória:Személyiségpszichológia Kategória:Pszichológia