Sandići () település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 8, közúton 11 km-re délkeletre, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partjának közelében, 100-145 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-2-3 Településrészei: Božići, Ćirkovići, Kablinovići, Krušik, Lujići, Panići, Simikići és Stokanovići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb410427Bosnyák10Horvát03Jugoszláv70Egyéb20Összesen420430
Története A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 35 háztartása és 205 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Brezovo Polje községhez tartozó településen 60 háztartást, 247 ortodox és 4 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Szent Marina nagymártír tiszteletére szentelt ortodox temploma. A templom mérete 15x7 méter. A templom építése 1991-ben kezdődött a brckói "PO Delta Engineering" tervezőiroda tervei szerint, az alapokat pedig még ugyanebben az évben november 2-án szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. Ugyanez a püspök szentelte fel a templomot 1997. július 27-én. A tölgyfa ikonosztázt a koszovói Isztokból származó Milisav Bjelošević készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat Milovan - Mićo Belošević festette a koszovói Istokból. A templomot secco technikával a čačaki Goran Pešić festette.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései