I. Abd ar-Rahmán córdobai emír 756-tól haláláig, a Córdobai Emirátus megalapítója.
Élete Abd ar-Rahmán Hisám kalifa (724–743) unokája volt, aki túlélte az Omajjádok bukását (750) és az új kalifacsalád, az Abbászidák vérengzését. Palesztinán és Egyiptomon keresztül menekült a Magrebbe (Észak-Afrika). Ott édesanyja berber törzsénél talált menedéket. A berberek támogatásával 755 augusztusában átkelt a Gibraltári-szoroson, és partra szállt Andalúziában Málaga és Almería között, majd 756 májusában legyőzte az akkori kormányzót, Juszuf al-Fihrít. Ugyanabban az évben kikiáltotta magát emírnek, és így elszakította Andalúziát az Abbászida Kalifátustól. 760-ig azonban még le kellett győznie az Abbászidák helyi híveinek ellenállását. (Hispánia korábban a Nyugati Gót Királysághoz tartozott, annak 711-es bukása után az Arab Kalifátus része volt. A északi részen megalakult a keresztény Asztúriai Királyság.)
Abd ar-Rahmán ezt követően megkezdte az emírség megszervezését. Andalúzia területét tartományokra osztotta fel, míg a mai Közép-Spanyolországban határvidéki grófságok (markák) jöttek létre Mérida, Toledo és Zaragoza központtal, katonai parancsnokok irányítása alatt. Ezek a parancsnokok a keresztény királyságok (pl. Asztúriai Királyság) ellen védték az északi határt. A markákban hatalmas családok uralkodtak, gyakran függetlenül Córdoba központi hatalmától. Zaragozát és az Ebro völgyét például 907-ig nagyrészt önállóan a Banu Kaszi család irányította. 778-ban sor került az első összecsapásra a frankokkal, amikor a lázadó Fihri-klán Nagy Károly frank királyhoz fordult segítségért. A frankok azonban kudarcot vallottak Zaragoza ostrománál. 766 és 776 között több berber lázadást is le kellett verni.
Uralkodása alatt megindult a szíriai arabok fokozott bevándorlása, ami Andalúzia kulturális arabizálódását jelentősen felgyorsította. Abd ar-Rahmán már uralkodása alatt is nagy építkezésekbe kezdett. Córdoba megerősítése mellett felépítette ar-Ruzafa palotáját, valamint elkezdte a híres Nagymecset építését. A mezőgazdaság fejlődését új öntözési és csatornaépítési technikákkal segítette elő. Ez a kis- és középbirtokos parasztság megerősödéséhez és a mezőgazdaság fellendüléséhez vezetett a későbbi időkben.
Abd ar-Rahmán 32 éves uralkodás után 788-ban hunyt el 57 évesen. A trónon fia, I. Hisám követte. Az uralkodó egy megszilárdult államot hagyott utódaira, akik a 10. században felvették a kalifa címet is. Az Abd ar-Rahmán által alapított hispániai Omajjád-dinasztia egészen 1031-ig uralkodott a Spanyol-félszigeten, amikor részekre (táifa) esett szét.
A Córdobai Omajjádok családfája
Jegyzetek
Fordítás
Források Arnold Hottinger: Die Mauren. Arabische Kultur in Spanien. Fink, München 2005, . Stephan Ronart, Nandy Ronart (Hrsg.): Lexikon der Arabischen Welt. Ein historisch-politisches Nachschlagewerk. Artemis, Düsseldorf 1972,
Kategória:731-ben született személyek Kategória:788-ban elhunyt személyek Kategória:Córdobai emírek