Dragaljevac Srednji () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Majevica-hegység északi lejtőin és a Semberija-síkság szélén, Bijeljinától légvonalban 12 közúton 19 km-re nyugat-északnyugatra, 101-126 méterrel a tengerszint felett fekszik. A településen észak-déli irányban átfolyik a Stupanj-patak.Topografska karta Tuzla 427-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1020754Bosnyák00Horvát10Jugoszláv80Egyéb111Összesen1041755
Története Nem tudni pontosan, hogy Dragaljevac falut mikor alapították, mivel nincsenek megbízható írásos dokumentumok. Nincsenek legendák vagy hagyományok, mint néhány más faluban. A falu meglehetősen régi, tekintve, hogy a szomszédos Vršaniban, Novi falucskában, amely ma szintén helyi közösség része, kőbaltákat és lándzsahegyeket találtak. Az ókorban ezt a területet a kelták lakták, majd a rómaiak, végül pedig a szlávok telepedtel le itt. Az illírek uralta terület egyik legkorábban épített, de egyben legfontosabb útja az Emona-Siscia-Sirmium kereskedelmi út volt. Az út Siscijától indult, majd a Szávától délre, átkelt az Unán, és Prosara és Lijevča poljén keresztül Motajicába vezetett, majd átkelt a Száva bal partjára, és tovább haladt Szlavónián keresztül, egészen valahol a mai Gunja folyótól lefelé, ahol ismét átkelt a boszniai oldalra, valószínűleg Račinovac és Brezovo polje között. Ezután a Semberija területén keresztül vezetett, nagyjából a következő útvonalon: Vršani – Dragaljevac – Donja Čađavica – Velika Obarska – Batković – Brodac, ahol találkozott a Zvornik felől érkező úttal.
A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a betelepülés később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül.) Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.
Feltételezik, hogy a falu nevét a folyóról kapta, amely ma egy nagyobb patak, és amelyet régebben Dragaljnak hívtak, és amely mindhárom Dragaljevac központján átfolyik, délről északra. Ma ez a patak elvesztette eredeti nevét, és már nem Dragaljnak, hanem Stupanjnak hívják, valószínűleg azért, mert a helyiek egykor kendert áztattak a vízben és egy stupának nevezett eszközökkel dolgoztak fel, hogy rostokat nyerjenek, amelyekből szöveteket, ruhákat, köteleket és egyéb szükséges cikkeket készítettek. Dragaljevac egykor egyetlen falu volt, de az idő múlásával a lakosság száma megnőtt, a társadalmi-gazdasági körülmények javultak, így több település is létrejött a területén.
Dragaljevac két faluját, Donjit és Srednjit véletlenül a falu közepén lévő, aszfaltozott főutca vonala választja el egymástól. Dragaljevac egykor önálló község volt, a régi községháza, mely az újonnan épült általános iskola mellett található, mely Dragaljevac Donji központjában maradt fenn, ahol a csendőrség, vagyis a népi milícia állomása és a posta is működött.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Čađavica községhez tartozó településnek 79 háztartása és 430 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó településen 116 háztartást és 669 ortodox és 15 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Gazdaság A lakosság mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései