Crnjelovo Gornje () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljinától légvonalban 12, közúton 13 km-re északnyugatra, 81-84 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 427-1-4 Településrészei: Mahala Burum, Grede, Lopandići és Polje.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb17871335Bosnyák12Horvát13Jugoszláv350Egyéb167Összesen18401347

Története Crnjelovo települést az 1548. évi török defterben említik először, mint a Koraji náhije területén fekvő, 1533 után alapított települést. A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a betelepülés később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül.) Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.

A crnjelovói templom krónikáinak adatai szerint az akkori pap, Petar Mihajlović 1874/75-ben Abdul-Aziz oszmán szultán rendeletét felhasználva templomot építtetett Crnjelovóban. A templom építését azonban akadályozta az 1876-os „bijeljinai felkelés”, amelyben Petar Mihajlović pap és hívei aktívan részt vettek. A felkelés alatt Crnjelovo lakói Szerbiába és Szerémségbe menekültek, ahonnan csak az 1878-as berlini kongresszus után tértek vissza. Említésre kerül, hogy miután visszatértek otthonaikba, 1884-ben fából készült templomot építettek.

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Bijeljinai járáshoz és Čađavica községhez tartozó településnek 142 háztartása és 727 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 84. o. A jelenlegi ortodox templom 1889/90-ben épült, miután a Bécsi Udvari Kancellária 1888-ban jóváhagyta az építési kérelmet. 1910-ben a Bijeljinai járáshoz és Dragaljevac községhez tartozó településen 234 háztartást, 1340 ortodox, 27 római katolikus és 3 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 72. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.

A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.

Sport OFK Sloga Crnjelovo labdarúgóklub

Nevezetességei Az Úr mennybemenetele tiszteletére szentelt ortodox temploma. A jelenlegi templom 1889/90-ben épült, miután a Bécsi Udvari Kancellária 1888-ban jóváhagyta az építési kérelmet. Hálájuk jeléül egy emléktáblát helyeztek el a templomban, amelyen a következő felirat olvasható: „A Szent, Egylényegű és Oszthatatlan Háromság tiszteletére, az Úr mennybemenetelének szent templomát I. Ferenc József császár és király uralkodása alatt építették a csernjelovói szerb ortodoxok erőfeszítéseiből és költségéből 1890-ben.” A templomot Crnjelovo lakosainak adományaiból építették Gornji és Donji Crnjelovo határán. Az építők Georgiano építész, Dalmácia híres templomépítője és segítője, Guardian, egy bolognai származású olasz volt. A templomot II. Dionysije Ilijević zvornik-tuzlai metropolita szentelte fel 1890-ben, Szűz Mária mennybemenetelének ünnepén, és az Úr mennybemenetelének szentelték. 1932- ben, miután a Száva folyó kiáradt, a templomot elöntötte a víz, ami jelentős károkat okozott a magas páratartalom miatt, amely a templom falaira három méter magasra emelkedett. Története során a templomot többször felújították: 1936-ban, majd 1948 és 1961 között a templom szigetelését, tetőszerkezetét és ikonosztázát építették. 1964-ben a templomot kívülről felújították, mivel a meglévő vakolat a nedvesség miatt levált, amit az 1932-es árvíz okozott. Longin Tomić, Zvornik-Tuzla püspökének jelenlétében 1964. augusztus 30-án ünnepséget tartottak a templom felújítása alkalmából. 1990. szeptember 2-án a felújított templomot Vaszilje Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel centenáriumának megünneplése alkalmából. 2003 folyamán az ikonosztáz restaurálását a bijeljenai Nenad Drinić végezte. 2008-ban megkezdődött a templom általános felújítása, az alapokhoz vízszigetelést helyeztek el. Ezután, 2010-ben a régi fa ablakokat új alumínium ablakokra cserélték, 2011-ben pedig teljesen új alumíniumlemezzel fedték be. 2013-ban a belső falakat teljesen vakolták, miután eltávolították a régi vakolatot, amely évekig ki volt téve a kapilláris nedvesség hatásának.

A barokk ikonosztáz Újvidéken készült. A készítő mester ismeretlen, ahogy a rajta lévő ikonok alkotója sem ismert. Az új tölgyfa ikonosztázt 2015-ben Zlatko Krbanjević adományozta Gornji Crnjelovóból. Az ikonosztázt, mely gazdag fafaragással van díszítve, Radosav Savić čađavicai ács, valamint Momčilo Vuković patkovacai fafaragó készítette. Az ikonok bizánci stílusban készültek, és Dragan Živković Kragujevacból, Radoš Vasić Smederevóból és Bojan Živić-Milić Belgrádból festette őket. Ugyanezek az ikonfestők festették meg a templom oltárrészét 2014-ben bizánci stílusban.

Jegyzetek

Források

Fordítás

További információk A község hivatalos oldala

Kategória:A Bijeljinai régió települései