Mala Obarska () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Bijeljina községben, a Szerb Köztársaság területén. A települést 2012-ben hozták létre a „Bijeljina város területén található Mala Obarska település létesítéséről szóló határozat” (A Boszniai Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 91/2012. szám, 2012. október 2.) alapján. 2012-ig a település a Batković település része volt.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, a Semberija síkságán, Bijeljinától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, a Dašnica-csatorna mentén, 87-88 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Tuzla 427-1-4
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb0314Bosnyák00Horvát01Jugoszláv00Egyéb00Összesen0315
Története Bár a mai Obarska település csak jóval később keletkezett, a helyi nyelvészek szerint az Obarska helynév a kora középkori avarokra („obar”, „obri”) emlékeztet. 1548-ban, a Bijeljina közelében korábban feljegyzett települések száma, valamint a háztartások száma jelentősen megnőtt. A terület lakossága különösen az 1533 és 1548 közötti időben nőtt meg. Az 1548-as török összeírás szerint időközben 14 új települések jött létre: Tvrdkovac, Gornja Ruhotina, Donja Ruhotina, Popovi (vagy Zvonaš Selište), Kuzovrat, Tomaševac, Dunjevac (Gunjevac), Obarska, Triješnica, Mareštica, Krčevac (vagy Gojsal Selište vagy Vrljačka), Brodac, Obrova (vagy Obrovac) és Crnjelovo.
Obarska település a 16. század elejétől 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései