Gábor Eszter (Debrecen, 1937. március 1. –) Ipolyi-éremmel és Molnár Farkas-díjjal elismert magyar művészettörténész, várostörténész, a historizmus és a modern építészet meghatározó kutatója.Vadas Ferenc laudációja Gábor Eszter Ipolyi-érméhez. Művészettörténeti Értesítő 2006/2 (55. évf.) 435-436. o.
Életpályája Egyetemi tanulmányait 1956-ban kezdte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-történelem szakán; innen sikerült átjelentkeznie a művészettörténet tanszékre.Gábor Eszter: Szubjektív. Enigma XXVIII, 2021 (2022) 106. 35-50. o. Szakdolgozatát Zádor Anna javaslatára A két világháború közötti magyar építészet problémái címmel írta és védte meg 1961-ben. Az első, ezzel a témával foglalkozó magyar kutatóként a kor jelentős tanúit kérdezte ki a témához: Major Mátét, Granasztói Pált, Fischer Józsefet, Rácz Györgyöt, valamint Polónyi Károlyt. A szakdolgozat több mint tíz évvel később jelent csak meg nyomtatásban, az Akadémiai Kiadó Major Máté szerkesztette Architektúra sorozatában, A CIAM magyar csoportja 1928-1938 címmel.
Miután politikai okokból nem vették fel a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjába, soha nem kapott a szakterületének megfelelő állást.Gábor Eszter: Kitagadásom története. Enigma 2008 (XV/54). 12-20. o. Könyvtárosként dolgozott az Országos Pedagógiai Könyvtárban, mellette a Művészettörténeti Dokumentációs Központ külsős munkatársa, majd 1965-től a Képzőművészeti Lektorátus alkalmazottja. 1971-től 1987-ig a Szépművészeti Múzeum könyvtárának vezetője.
Kutatóként érdeklődése szerteágazó: pályája kezdetétől foglalkozott a korai modern építészettel, de jelentős műveket publikált a magyarországi historizáló építészetről, illetve foglalkozott a kortárs kezdeményezésekkel is. Fontos munkássága az az építészeti feladatok és épülettípusok terén, valamint a késői historizmus építészeiről írott rövid monográfiákat illetően.Marosi Ernő: Gábor Eszter építészettörténete. Ars Hungarica 2007/2 (25. évf.) 319-323. o. Közreműködött a Németh Lajos szerkesztette Magyar művészet 1890-1919 (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981), és ő írta a 20. század első felének építészetéről szóló fejezetet a 2002-ben megjelent Magyar művészet 1800-tól napjainkig című kötetben.
Fontosabb publikációi Gábor Eszter: A CIAM magyar csoportja 1928-1938. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972 Gábor Eszter: A Bauhaus Budapesten. Kritika, 1977/9. 29-30. o. Gábor Eszter: A Római iskola építészete. Művészet (18), 1977/12. 11-15. o. Gábor Eszter: Kolház. Művészet (21), 1980/3. 28-31. o. Gábor Eszter: Modern lakásépítés a harmincas években. História (2) 1980/4. 24-25. o. Gábor Eszter: Munkáslakás - lakótelep Budapesten 1945 után. Kritika 1980/1. 20-21. o. Gábor Eszter: Molnár Farkas kockaházai. A „Rote Würfel"-től Heidegger Ernő balatonakarattyai nyaralójáig. Művészettörténeti Értesítő (30), 1981/4. 277-282. o. Gábor Eszter – Nagy Ildikó – Sármány Ilona: A budapesti Schiffer villa. Egy késő szecessziós villa rekonstrukciója. Művészettörténeti Értesítő 31, 1982/2. 74-88. o. Gábor Eszter: Az ezredéves emlék. Schickedanz Albert Millenniumi emlékmű koncepciójának kialakulása. Művészettörténeti Értesítő (32) 1983/4. 202-217. o. Gábor Eszter: A két világháború közötti magyar építészet tendencia váltásai. Ars Hungarica (12), 1984/1. 67-78. o. Gábor Eszter: Hajlék. A Pécs Csoport építészeinek kiállítása a Budapest Kiállítóteremben 1987. december - 1988. január. Művészettörténeti Értesítő 38, 1989. 1/4. 182-183. Gábor Eszter: Ízlésváltozás a századfordulón. Átépítések az Andrássy úti villanegyedben. ArsHungarica (17)1989/2. 169-178. o. Gábor Eszter: Az epreskerti művésztelep. Művészettörténeti Értesítő (39) 1990/1-2. 22-69. o. Gábor Eszter: Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota. Budapesti Negyed (1) 1993/1. 56-78. o. Gábor Eszter: Az elfogyott közrészvét. Majdnem nem lehet másként. Tanulmányok Vajda Mihály 60. születésnapjára. Szerk. Fehér Ferenc, Kardos András, Radnóti Sándor. Budapest, Cserépfalvi, 1995. 177-189. o. Gábor Eszter: A Műcsarnok előcsarnoka és az esztergomi Bakócz kápolna. Ars Hungarica (24) 1996/1. 79-85. o. Gábor Eszter: A Műcsarnok épülete. In: Keserű Katalin, Веkе László (szerk.): Műcsarnok 1996. Budapest, Műcsarnok, 1996. 5-40. o. Gábor Eszter – Verő Mária (szerk.): Schickedanz Albert (1846-1915). Ezredévi emlékművek múltnak és jövőnek. Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, 1996. szeptember 19-től december 31-ig. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1996. Gábor Eszter: Budapesti villák a kiegyezéstől a második világháborúig. Budapest, Városháza, 1997. Gábor Eszter: A lipótvárosi zsinagóga tervpályázata. Budapesti Negyed (5) 1997/4-6., 1998/1. 5-47. o. Gábor Eszter – Verő Mária (szerk.): Az ország háza. Buda-Pesti országháza-tervek 1784-1884.Kiállítási katalógus. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 2000. Gábor Eszter: A 20. század első felének építészete. In: Веkе László – Gábor Eszter – Prakfalvi Endre – Sisa József – Szabó Júlia: Magyar művészet 1800-tól napjainkig. Budapest, Corvina Kiadó, 2002. 203-253. o. Gábor Eszter: Az Andrássy út. Budapest, Városháza, 2002. Gábor Eszter: Tornyos villák a Városligeti fasorban. In: Vadas Ferenc (szerk.): Romantikus kastély. Tanulmányok Komárik Dénes tiszteletére. Budapest, Hild-Ybl Alapítvány, 2004. 209-217. o. Gábor Eszter: A „Grünwald testvérek és Schiffer”. Angyalokra szükség van. In: András Edit (szerk.): Tanulmányok Bernáth Mária tiszteletére. Budapest, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2005. 127-140. o. Gábor Eszter: Stadtwälder Allée - Városligeti fasor (1800-1873).Magyar Műemlékvédelem, 13. 2006. 97-230. o.
Díjai 2001. Ipolyi Arnold-emlékérem 2006. Molnár Farkas-díj
Jegyzetek
További források Bardoly István: Gábor Eszter műveinek bibliográfiája. Ars Hungarica 2007 (35. évf. 1-2. sz.)
Kategória:1937-ben született személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar nők Kategória:Ipolyi Arnold-emlékérmesek Kategória:Élő személyek Kategória:Molnár Farkas-díjasok