Jusići () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 14, közúton 21 km-re északra, a Majevica-hegység keleti részén, 350-500 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Bijeljina 427-3-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb730Bosnyák427303Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen500303
Története A település területén már a középkorban is lakott települések voltak. Ennek bizonyságai a Begova njiva és a Glavica lelőhelyeken talált két késő középkori temető maradványai.
Északkelet-Bosznia területén az oszmán korban kiemelkedő volt a bég családok száma, akik mindenekelőtt birtokaik nagysága és az akkori rendszerben elfoglalt pozíciójuk miatt jelentős szerepet játszottak a terület társadalmi életében. Északkelet-Bosznia területének számos legkiterjedtebb régi családja közül bizonyára a Begzadić családhoz tartozik, akiknek jelenléte ezeken a területeken több mint 300 évre nyúlik vissza. Amióta megjelentek ebben a régióban, jelentős szerepet játszottak Semberijai és a Zvorniki Drinamente életében, ami különösen a 18. és 19. században volt nyilvánvaló. Létezik egy legenda, miszerint a skočići Begzadić bég eredetileg a közeli Jusićiben (azon belül mai Miloševići faluban) építette fel tornyát, majd Ugljariban, végül pedig magában Skočićban épült egy torony.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz tartozó Vitnica községhez tartozó településnek 19 háztartása és 85 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 23 háztartást és 122 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 138. o.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Jusići községnek 124 lakosa volt, mind muszlimok. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság Hadseregének tagjai gyilkosságot követtek el a bosnyák etnikumú civil lakosság ellen a település területén. 1992. május 27-én Odžačina és Malešić települések felől szerb félkatonai alakulatok támadták meg a Jusići település civil lakosságát. Az első támadásban 12 civilt öltek meg, 38-at pedig elfogtak és a közeli Malešićiben lévő általános iskolába vittek. A férfiakat elválasztották családjuktól, majd az Ubjenac környékére vitték, ahol lelőtték őket. A meggyilkoltak holttesteit katonai zsákokba tették és Gluminba szállították, ahol a Rama sírja nevű tömegsírba dobták őket. A megölt civileket a Gornja Kalesija-i mártírtemetőben temették el. 2018. december 13-án a Bosznia-Hercegovinai Ügyészség elrendelte a Jusići-mészárlásokat, és a mészárlással gyanúsított három személyt letartóztattak. Radić Pero és mások ügye 2022. november 9-én még folyamatban volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz került.
Jusići faluban a szerb támadás során összesen 49 bosnyák civilt öltek meg, több tucat nőt és gyermeket pedig erőszakkal a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadserege által ellenőrzött területekre telepítettek ki. A számos megpróbáltatás ellenére Jusić túlélő lakosai 1996-ban úgy döntöttek, hogy visszatérnek szülőföldjükre. A bosnyák visszatérők első csoportja 1996. szeptember 23-án, a reggeli órákban érkezett Jusićibe. A lerombolt és elaknásított házak közé való visszatérésüket számos hazai és nemzetközi média követte. Az SFOR tagjai gondosan figyelemmel kísérték a helyzet alakulását, amely több mint bizonytalan volt, mivel egy hónappal korábban, Mahalába való visszatéréskor a szerb különleges rendőri egység tagjai megvertek egy csoport bosnyák visszatérőt. Az SFOR, a Szerb Köztársaság rendőrségének, valamint a nemzetközi rendőrség tagjai nyolc hónapon át Jusićiben tartózkodtak. Jusići lakói saját forrásaikból és humanitárius szervezetek segítségével több mint száz lakóépületet építettek, nemrégiben pedig egy mecsetet is felépítették.
Nevezetességei Begova njiva – késő középkori temető maradványai. A temetőből mára csak néhány töredékes síremlék maradt fenn.
Glavica – késő középkori temető maradványai. A temető egykori területén csupán egy láda alakú stećak maradt fenn, melyet kettős csigavonal, rozetta és koszorú motívumok díszítenek. A többi síremlék többsége sztélé formájú.
Jegyzetek
Források
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései