A Polaris Delta SMN SR93H (gyakran rövidítve Polaris Delta vagy Polaris-D) egy magyarországi magánkezdeményezésből származó búvárhajó-prototípus (merülő jármű), amelyet az 1990-es években terveztek és építettek meg. A szerkezet nem része volt katonai flottának, és soha nem vett részt aktív tengeri szolgálatban vagy világkörüli expedíción.
Története A projektet Forintos Gyula, egy dunakeszi taxisofőr és feltaláló indította el a rendszerváltás idején, azzal az ambiciózus céllal, hogy egy saját fejlesztésű tengeralattjáróval világszerte hajózhasson. Forintos tervei szerint a jármű a Dunán keresztül elérte volna a tenger vizét, majd észak felé haladva Rotterdam, a Brit-szigetek és Izland érintésével a világ tengereit bejárva, visszatérve Magyarországra.
A projekt kezdeti fázisában egy első tengeralattjárót próbáltak meg vízre bocsátani, amely eljutott Hamburgig, de műszaki hibák miatt nem váltotta be a reményeket, és visszahívták Magyarországra. Ennek a járműnek néhány alkatrésze később a Polaris Delta építéséhez került át.
Építés és műszaki jellemzők A Polaris Delta megépítéséhez 1993-ban kezdtek hozzá, és a szerkezet építését részben a bátonyterenyei Fűtőber Kft. végezte. A jármű körülbelül 19,5 méter hosszú, másfél méter széles, és Forintos szerint 260 lóerős motorral rendelkezett, amelyről ő úgy nyilatkozott, hogy „többszázzal több, mint amennyi szükséges lett volna”. A tervezett merülési mélység 80 méter volt, és Forintos szerint a búvárhajó akár egy hétre elegendő levegővel is rendelkezett hosszabb merülésekhez.
A Polaris Delta építésével kapcsolatos médiamegjelenések szerint a szerkezetet egyes korabeli források „Pokolbúvár” néven is emlegették. Forintos terveiben szerepelt egy, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából tervezett expedíció, amely során a járművel a Földet körülhajózva az Északi-sarkon is megjelent volna egy nemzeti színű bója kihelyezésével.
Sors és utóélet A tengeralattjáró építése és a projekt további sorsa nem volt jól dokumentált, de úgy tűnik, hogy a munkálatok nem vezettek sikeres befejezéshez. Későbbi sajtóértesülések szerint a robusztus acéltest először dunakeszi kertben, majd más helyszíneken állt, és idővel a szerkezet állapota romlani kezdett. 2018 körül egy dabasi fuvarozócég szállította el a szerkezetet egy rendezvényre Mosonmagyaróvárra, ahol kiállították. A későbbi években a jármű állapota tovább romlott, elhagyatottan állt különböző helyszíneken Magyarországon. 2024-ben a szerkezetet elszállították Vámosszabadiról, és egy nagyigmándi ipari telephelyre helyezték át, ahol jelenleg is a telep udvarán látható.
Jegyzetek
Kategória:Magyar építésű hajók