A Kreenholm-sziget (észtül: Kreenholmi saar, németül: Krähnholm, svédül: Kråkeholm, magyar jelentése: Varjú-sziget) Észtországban Narva Kreenholmi városrészében, a Narva folyó medrében fekvő sziget. A város keleti részén található, közvetlenül az észt–orosz határ mellet. A sziget a Narvai-vízesés két ágát választja szét, amelyek közül a keleti ág egyben államhatárt képez.
Földrajza A sziget a Narva folyó azon szakaszán alakult ki, ahol a víz két ágra szakadva kerüli meg a területet. A sziget létrejötte a Narvai-vízeséshez kapcsolódik, amely a Balti-glint peremén alakult ki.
A sziget hossza kb. 750 méter, szélessége mintegy 250 méter, területe 13 hektár. A sziget körül a vízjárás a 20. század közepétől jelentősen megváltozott a folyó szabályozása és a vízenergia hasznosítása következtében. A szigetet körülvevő folyómederben gyakran csak igen korlátozott a vízhozam, a folyó duzzasztott vízének nagy részét üzemvízcsatornán vezetik el a Narvai vízerőműhöz.
A Kreenholm-sziget különleges helyzet jellemzi, mert a Narva folyó ezen szakasza egyben nemzetközi határfolyó is. A sziget közvetlenül az észt–orosz határ mellett helyezkedik el, a túlparton az oroszországi Ivangorod található. Ez a határhelyzet történetileg és napjainkban is befolyásolja a terület használatát és megközelíthetőségét.
Gazdasági jelentősége A sziget kedvező fekvése – különösen a vízenergia hasznosításának lehetősége – már korán meghatározta a terület használatát.
A területen már a 14. században is működtek vízenergiát hasznosító létesítmények, köztük fűrésztelepek. Majd a 16. század első felében a sziget felett, a folyó felső folyásánál a Livóniai Rend épített vízimalmokat.
A sziget ipari jelentősége a 19. század közepén növekedett meg, amikor 1857-ben megalapították a textiliparban tevékenykedő Kreenholmi manufaktúrát, amely a következő több mint egy évszázadon át meghatározta a terület fejlődését. A manufaktúra a 21. század elejéig működött. A beépítettség ennek nyomán fokozatosan sűrűvé vált, és a sziget egységes ipari zónává alakult.
Jelenlegi helyzete és hasznosítása A Kreenholm-sziget a 21. század elején elvesztette az ipari funkcióját, és ipari örökségi területté vált. A terület jövőbeni hasznosítására több elképzelés is született, köztük turisztikai és kulturális célú hasznosítás, valamint vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések.
A területen az elmúlt években kulturális eseményeket is rendeztek, köztük a Station Narva zenei fesztivált, amelynek egyes programjai az egykori ipari komplexum területén zajlottak. Emellett időszakosan vezetett látogatásokat is szerveznek a szigeten.
A terület turisztikai hasznosításának részeként a Narvai Múzeum rendszeresen szervez vezetett túrákat a szigeten.
A fejlesztések megvalósítása ugyanakkor több tényezőtől függ, köztük a terület műszaki állapotától, a befektetői érdeklődéstől, valamint a határ menti elhelyezkedésből adódó sajátosságoktól.
Lásd még Narva (település) Narva (folyó) Narvai-vízesés
Jegyzetek
Források
További információk Virtuális séta a Kreenholmi városrészben
Kategória:Észtország szigetei Kategória:Narva