Samarevac () falu Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Gradačac községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Samarevac településnek a Föderáció területére eső kis lakatlan része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 42, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re keletre, a Majevica-hegység északi lejtői alatt, 125–135 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Topografska karta Doboj 425-2-2 Alacsony-közepes hegységi terület jellemzi, a lejtőkön lombhullató erdők és rétek foltjai találhatók. A Gradašnica folyó vízgyűjtője a helyi patakokból biztosítja a vizet, minimális karsztos hatással.
Éghajlata Éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár általában meleg, az átlaghőmérséklet 25–30 °C körül alakul, de néha meghaladhatja a 30 °C-ot. A telek hidegek, az átlaghőmérséklet 0 °C körül alakul, de ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 800–900 mm, amely egyenletesen oszlik el az évben, tavasszal és ősszel valamivel több csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1920Bosnyák00Horvát220Jugoszláv00Egyéb760Összesen2900
Története A szerbek lakta település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gradačaci járáshoz és Samarovac községhez tartozó településnek 16 háztartása és 75 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 89. o. 1910-ben a Gradačaci járáshoz tartozó településen 65 háztartást, 293 ortodox és 23 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 88. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1971 és 1992 között Gradačac községhez tartozott, majd az 1993-ban létrehozott Pelagićevo községhez csatolták. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település nagyobb része a Szerb Köztársaság és Pelagićevo község területének része lett, kisebb része pedig a Föderációhoz tartozó Gradačac község területénél maradt.
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt ortodox temploma a Pelagičevóhoz került részen áll. A templom mérete 16x9 méter. A templom építése 1999-ben kezdődött, az alapokat pedig még ugyanebben az évben július 12-én szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. A templom 2000-ben készült el, és még ugyanebben az évben október 15-én szentelte fel az illetékes püspök, Vaszilje. A templomot részben 2001-ben festette ki a čačaki Goran Pešić. Az ikonosztáz ikonjait egy ismeretlen nagybecskereki művész festette.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései