Németh Pál (Budapest, 1953. május 11. – Budapest, 2025. június 13.) magyar református lelkész, vallástörténész. Teológiai-írói és fordítói tevékenysége meghatározó volt. Teológiai és filozófiai munkákat publikált, arab műveket fordított magyar nyelvre, és az iszlám vallás hitrendszerét tanulmányozta. Foglalkozott az iszlám és a keresztyénség közötti párbeszéd kérdéseivel is.

Életútja 1953. május 11-én született Budapesten Kolozsváry-Kiss Katalin agrármérnök és Németh Győző református lelkész első gyermekeként. Dédapja Baltazár Dezső tiszántúli református püspök volt. Az általános iskolát Somogyjádon végezte 1967-ben, majd 1971-ben érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Ezt követően a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerzett diplomát. Időközben teológus hallgatóként egyetemi tanulmányokat folytatott az ELTE Bölcsészettudományi Kar Sémi filológia és arab szakján. 1978-ban kétéves állami ösztöndíjat kapott a Szíriai Arab Köztársaságba. 1979. januártól 1980. decemberig arab nyelvet és irodalmat, majd iszlám vallásjogot és filozófiát hallgatott a Damaszkuszi Egyetemen. 1984. júliusától 2024 márciusáig a Budapest-Pestlőrinc-Ganzkertvárosi Református Egyházközség lelkésze volt. 1991. október 26-án házasságot kötött Vecseri Gabriella Márta gimnáziumi tanárnővel, református lelkésszel. Házasságukból négy gyermek született. 2025. június 13-án 72 éves korában hunyt el.

Munkássága

Oktatói tevékenysége 1986-tól 2016-ig a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Karán arab nyelvet és kultúraközi kommunikációt tanított. A Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskolán 1991‑1994 között öt szemesztert oktatott filozófiatörténetet, egy szemesztert református keresztyén apologetikát. 1997 szeptemberétől filozófián és apologetikán kívül tanított dogmatikát és teológiai etikát is. A Károlyi Gáspár Egyetem Hittudományi Karán alkalomszerűen előadásokat tartott az újszövetségi írásmagyarázat és az iszlám vallástörténet tárgyköréből. A Bölcsészettudományi Karon fél évig adta elő a „Kálvin és a kálvinizmus története” című tárgyat.

A Külkereskedelmi Főiskola „Keleti Füzetek” sorozatában jelentette meg arab nyelvű szövegválogatását magyar szómagyarázattal a főiskolai nyelvoktatás céljaira Szöveggyűjtemény az arab nyelv oktatásához címmel.

A Református teológiai gondolkodásunk elvi kérdései című cikksorozatát a Nagykőrösi Református Tanítóképző Főiskola hallgatóinak ajánlotta.

Egyházi és teológiai tevékenysége

A hetvenes-nyolcvanas évek református egyházi vezetésének korlátozásai ellenére több keresztyén teológiai írása jelent meg. A Református teológiai gondolkodásunk elvi kérdései c. munkájának elején így fogalmazott: „Mint sok más írásom, ez sem jelent meg az egyházi sajtóban”. Egy vele készült interjúban úgy nyilatkozott, hogy kritikusan viszonyult az akkori egyházkormányzathoz. Megnyilatkozásaiban a megalkuvást, a haszonszerzést és a felszínes vallásgyakorlást bírálta. Egyik megfogalmazása szerint: „Csak akkor lesz rend az egyházban, ha kizárólag azok tartoznak hozzá, akiknek nem éri meg.” Írásaiban hangsúlyozta a teológiai kérdésekben való elmélyülés fontosságát, „az elgondolhatatlanon való vergődő gondolkodás” szükségességét, a mély és sekélyes hit megkülönböztetését. Egyik művében így fogalmazott: „A gondtalan hit – az a hit, amelyik nem esik gondolkodóba a tartalmát illetően, másokat pusztító hit. Zavaros dolog.” Szavai szerint „a keresztyén gondolkodásnak akkor növekszik meg a fontossága, amikor veszedelmessé kezd válni a gondtalan hit, amikor kezd közömbössé lenni, hogy »mit hiszek (fides quae creditur)« az érzéssel szemben, »amivel hiszek (fides qua creditur)«”

1981 márciusától 1989. január végéig a Református Zsinati Iroda Tanulmányi Osztályának előadójaként az új protestáns bibliafordítás revideált kiadásának előkészítő munkálatait végezte. Lelkészi szolgálata mellett 1989 márciusától 1997 februárjáig a budapesti Biblia Múzeum vezetőjeként tevékenykedett. A Református Egyház Doktorainak Kollégiumában 1976-tól rendszeresen adott elő az Ószövetségi szekcióban, 1990-től a Vallástörténeti Szekcióban az ősi sémi vallástörténet és az iszlám vallástörténete tárgyköréből. 2007-től a rendszeres teológiai és ökumenikai szekció munkájában vett részt. A Keresztény Zsidó Társaság elnökségi tagjaként több mint egy évtizedet dolgozott, és a vallástudományi előadások sorozat (ZSIKIVE) egyik előadója volt. Rendszeresen jelentek meg írásai az évente kiadott Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv sorozatban.

Szakmai tevékenysége során olyan alapvető szaktudományi munkák szerkesztésében és gondozásában vett részt, mint Gerhard von Rad: Az Ószövetség teológiája (I–II. kötet), Hans Küng – Josef van Ess: Párbeszéd az iszlámról, valamint Goldziher Ignác: Előadások az iszlámról.

Szerkesztette a „Magyar református önismereti olvasókönyv” -et, amely 1997- ben jelent meg a Kálvin Kiadónál. Egy évvel később adták ki válogatott írásainak gyűjteményét a Mundus Magyar Egyetemi Kiadó „Protestáns művelődés Magyarországon” sorozat 2. köteteként „Az írás és az olvasás felelőssége” címmel, Dr. Czine Mihály előszavával.

Arabisztikai-fordítói tevékenysége A Palatinus Kiadó „A csend ajándéka” c. sorozatának köteteként jelent meg Jahjá ibn Saraf ad Dín an Nawawíj: Negyven hagyomány. Az iszlám vallás alapvető tanításai című gyűjteményének magyar fordítása tárgyi magyarázatokkal ellátva.

Ugyancsak a Palatinus könyvkiadó jelentette meg 2003-ban A tévelygésből kivezető út – vallásfilozófiai önarckép címmel Abū Ḥámid Muḥammad al-Ġazālī al-Munqiḏ min aḍ Ḍalāl művéből készült tárgyi magyarázatokkal ellátott teljes magyar nyelvű fordítását.  Az iszlám című kötete 2010-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál a „Vallási párbeszéd” sorozat első köteteként.

Magyar nyelvre fordította al-Mahdī kalifa és I. Timótheosz nesztoriánus katholikosz-patriarcha között zajlott párbeszédet, amely 2012-ben jelent meg a Confessio folyóirat „Iszlám-keresztyén párbeszéd a Krisztus utáni nyolcadik századból” címmel.

Tudományos és gyakorlati tevékenységével hozzájárult a vallásközi párbeszéd műveléséhez Magyarországon. Párbeszédkészségéért a Magyar Iszlám Közösség, a Dialógus Platform Egyesület, valamint a Keresztény–Zsidó társaság is kitüntette. Több alkalommal tartott előadásokat a keresztyénség és az iszlám témakörében.

Kitüntetései 2005-ben a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kara a „címzetes főiskolai docens” címet adományozta neki. 2008-ban a Keresztény-Zsidó Társaság elnökségétől megkapta „A Párbeszédért Emléklap”-ot. 2009-ben a Dialógus Platform Egyesület elnökétől a „Dialógus díjat”. A Magyar Iszlám Közösség elnöksége a magyarországi iszlám és a muszlimok segítéséért adta neki a „Gül Baba díj”-at. 2010. október 31-én tudományos munkájának elismeréseként a Doktorok Kollégiuma „aranyokleveles teológus” címmel tüntette ki.

Főbb művei Németh Pál: Az írás és az olvasás felelőssége: Válogatott esszék, tanulmányok (1981–1996). Budapest: Mundus Kiadó, 1998. Németh Pál: Szöveggyűjtemény az arab nyelv oktatásához. Budapest: Külkereskedelmi Főiskola, 1997. (Keleti Füzetek) An‑Nawawíj: Negyven hagyomány : Az iszlám alapvető tanításai, Mohamed próféta leghíresebb mondásai. Ford. és jegyz. Németh Pál. Palatinus, 1998. (A csend ajándéka) Abú‑Hámid Mohammed al‑Ghazálíj: A tévelygésből kivezető út. Arab nyelvből ford., utószó és jegyz. Németh Pál. Palatinus, 2003. (Folyam‑Könyvek) Németh Pál: A keresztyén gondolkodás kezdetei. Den Haag, Hollandia: Stichting Mikes International, 2002. Németh Pál: Református teológiai gondolkodásunk elvi kérdései. Budapest, 1997. ISBN 9635500173 Németh Pál: Az iszlám. Budapest: Gondolat Kiadó, 2010. ISBN:

Emlékezete

Czine Mihály Széchenyi-díjas irodalomtörténész így írt Németh Pálról: „Könyve…minden sora a fölkészült, problémákat látó, felelősen gondolkodó református írástudóról beszél. Alku nélkül néz szembe a felismert kérdésekkel, a kétezer éves keresztyén kultúra ismeretében… A világ dolgait egységes egészként, a világ eseményeit összefüggő folyamatként fogja fel, a Soli Deo Gloria hitében. Stílusa örvendetesen új: a teológiai irodalomban oly gyakori ködösség és terjengősség, a zengő ürességek után tárgyszerűen, tisztán, természetesen ír… A magyar teológiai nyelv (és gondolkodás) megújulását ígéri.

Görföl Tibor vallásfilozófus és teológus a Vigilia folyóiratban így emlékezett meg a református lelkipásztorról: "Volt benne valami prófétai, de mindig mentes volt a prófétai szerep eljátszásától [...] Irtózott a képmutatástól, a hamisságtól és a sekélyességtől, és túl sokat látott mindegyikből ahhoz, hogy ne írjon le efféle mondatokat: „Az igazi próféta az Istentől rávett, megragadott és legyőzött ember, […] érzi Isten kiválasztó és féltő szeretetének fájdalmas vonásait, ezért kérdi-kiáltja félelemmel és rettegéssel: »Isten, miért is vagy Te olyan szörnyen közel?«. A hamis prófétát ellenben mindig emberek veszik rá, emberi szempontok ragadják el, emberi vágyak győzik le. Ő az örök önként jelentkező, a mindenre rávehető, a mindenben személyes hasznot kereső ember. Akinek az »Úr szava« nem »gyalázatot és csúfságot«, hanem népszerűséget és dicsőséget szerez.”

Tüske László orientalista a Vámbéry Polgári Társulás kiadványában így emlékezett meg róla: "Németh Pál személyében olyan tudóst és lelkipásztort veszítettünk, aki a református hitvallás gyökereiből táplálkozva nyitott az iszlám és a világvallások felé, hogy megértésből fakadó párbeszédet építsen."

Jegyzetek

Források Németh Pál: Az írás és az olvasás felelőssége: Válogatott esszék, tanulmányok (1981–1996). Budapest: Mundus Kiadó, 1998. Németh Pál: A keresztyén gondolkodás kezdetei. Den Haag, Hollandia: Stichting Mikes International, 2002. Németh Pál: Református teológiai gondolkodásunk elvi kérdései. Budapest, 1997. ISBN 9635500173 Balog Zoltán: „Igehirdetés és imádság Németh Pál temetésén”. Confessio, 49. évfolyam (2025) 3. szám. Elérhető: https://confessio.reformatus.hu/v/igehirdetes-es-imadsag-nemeth-pal-temetesen/#page1 (letöltve: 2026. május 10.) Jakus Ágnes: „Az Istenhez térés íve”. Parókia, 2017. február 28. Elérhető: https://www.parokia.hu/v/az-istenhez-teres-ive/ (letöltve: 2026. május 10.)

További információk Németh Pál publikációi az MTMT-ben

Kategória:1953-ban született személyek Kategória:2025-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Magyar műfordítók