Guillaume Le Vasseur de Beauplan, néhol: Guillaume Levasseur de Beauplan (Dieppe ?, 1595 vagy 1600 k. – Rouen, 1673. december 6. vagy 1675)Beauplan, Guillaume Le Vasseur de (Deutsche Biographie)Beauplan, Guillaume Le Vasseur (BnF) francia hadmérnök, építőmérnök, kartográfus. A 17. század közepén megjelent Description d’Ukranie… (Ukrajna leírása) című munka szerzője, Ukrajna első részletes térképének elkészítője.

„A poszt-reneszánsz Európában elsőként írt úgy Ukrajnáról, mint egy önálló és független földrajzi és politikai egységről” – írta róla V. Ju. Szicsinszkij ukrán művészettörténész (1894–1962), és véleményét szó szerint átvette a magyar tanulmányíró is. Beauplan Ukrajnáról készített részletes térképei – folytatja Szicsinszkij – a 18. század elejéig mintaként szolgáltak a nyugat-európai térképészet számára.Idézi orosz nyelven Ja. R, Daskevics: Боплан в русской и украинской историографии (Moszkva, 2004, vostlit.info. Hozzáférés: 2026-04-10)

Élete

1595 vagy 1600 körül született Normandiában. Hadmérnöki tanulmányokat folytatott, majd egy ideig a francia hadseregben szolgált. 1630-1632 körül érkezett Lengyelországba és 1648-ig vagy 1649-ig ott tartózkodott.

Mintegy 17 éven át szolgált a lengyel hadseregben III. Zsigmond király (lengyelül: Sigismond Vasa) és főként a fia, IV. Ulászló lengyel király (lengyelül: Ladislas IV Vasa) uralkodása alatt mint tüzérségi főkapitány és királyi hadmérnök. Ennek az időnek a nagy részét az akkoriban még a Lengyel–Litván nemzetközösséghez (lengyelül: Rzeczpospolita Obojga Narodów 1569–1795) tartozó ukrajnai területeken töltötte. Részt vett többek között az 1637-ben Kumejki falunál lezajlott csatában (Korszuny-Sevcsenkivszki város közelében, ukr. Корсунь-Шевченківський, 1929-ig Корсунь; Cserkaszi terület), ahol a lengyel Mikołaj Potocki hetman vereséget mért a kozákok és parasztok felkelő seregére.

A lengyel állam ebben az időben fokozott intézkedéseket tett a délkeleti, déli határvidék védelmére. Ennek részeként Guillaume de Beauplan mint hadmérnök a korona megbízásából őrhelyek, erődítmények felmérésével, illetve építésével foglalkozott. Utazásai során, az erődítmények számára alkalmas helyeket keresve megismerte az akkori lengyel-ukrajnai területek természeti adottságait, néprajzát, lakói és a kozákok mindennapi életét, valamint a krími tatárokét, akik számos pusztító portyát hajtottak végre a lengyel déli határvidéken. Különösen sokat dolgozott és felméréseket végzett a Dnyeper középső folyásán (Kijevtől a mai Oleksandrivszkig). IV. Ulászló király és a lengyel hadsereg főparancsnoka, Stanislaw Koniecpolski megbízásából 1637–1639 között egy részletes ukrajnai térképvázlat elkészítésén is dolgozott.

1649 körül Guillaume de Beauplan kilépett a lengyel szolgálatból és hazatért. Ennek pontos oka nem ismert, de hozzájárulhattak ehhez az előző év válságos lengyel eseményei: IV. Ulászló király váratlan halála (1648. május) és a Bohdan Hmelnickij-féle felkelés, melynek során 1648-ban a kozák felkelők többek között Bart is feldúlták és sok lakóját megölték. Beauplan leírásából tudjuk,Bevallom, kíváncsiságból néhány cseresznye- és mandulafát átültettem Barba, szokásos lakóhelyemre. Description de l’Ukranie (Az 1861-es párizsi kiadás digitalizált változata, 37. oldal, Google Books) hogy szokásos lakóhelye (lieu de ma residence ordinaire) éppen Bar volt (ma: város a Vinnicjai terület Zsmerinkai járásában).

Franciaországba visszatérése után készítette el és adatta ki Ukrajna leírása című munkáját, melyet kezdetben valószínűleg csak a térképéhez készített magyarázatoknak szánt. Könyvét és részletes térképeit később forrásként is használták az Ukrajnáról szóló földrajzi és történeti munkákban.

Ukrajna leírása

A mű teljes címe: Description d’Ukranie qui sont plusieurs provinces du royaume de Pologne contenues depuis les confins de la Moscouie, jusques aux limites de la Transilvanie, ensemble leurs mœurs, façons de vivre et de faire la guerre. (Ukrajna leírása, amely a Lengyel Királyság több tartományát foglalja magában, Moszkóvia határaitól egészen Transzilvánia határáig, valamint szokásaikról, életmódjukról és hadviselésükről). A könyvet II. János Kázmér lengyel királynak szóló ajánlás vezeti be, melyben Beauplan többek között azt írja, hogy itteni tizenhét éve alatt „több mint ötven szlobodát mint megannyi kolóniát alapított”, melyekből az évek során mintegy 1000 falu alakult.

A mű a bevezetők és az ajánlás után Kijev bemutatásával kezdődik, szól a temészeti környezetről, a Dnyeper menti kozákok életmódjáról, valamint az uruknak kiszolgáltatott, jobbágysorba kényszerített parasztok nehéz életéről. Azután a Dnyeper leírása, majd Kijevtől dél felé haladva a part menti kisebb-nagyobb települések pár szavas bemutatása következik: Perejaszlav, Cserkaszi, Kremencsuk stb. Az utóbbi mellett egy ősi épületrom állt, „melynek helyén én alapítottam egy erődítményt 1635-ben” – írja a szerző. Hosszan sorolja és jellemzi a folyó számos szigetét, feljegyzi átkelőhelyeit és mellékfolyóit, bemutatja a hajózást ellehetetlenítő zúgóit. Az általa alapított másik erődítmény a folyó felső zúgójánál épült Kodak vára volt. Mint írja, a Dnyeper Horticja-szigeténél délebbre nem jutott el, ennek ellenére megemlíti még többek között [a Fekete-tenger partvidékét] és Izmajilt, Galațit (mint Galac), Várnát is.

Ez után a Krím rövid bemutatása következik, melyet akkoriban Tauriai Szkitiának is neveztek: fekvése, természeti adottságai, néhány jelentősebb települése, köztük a félsziget fővárosának mondott Kaffa (ma Feodoszija része) és Bahcsiszeráj, a tatár kán rezidenciája. Szól a félszigetet lakó krími tatárokról, életmódjukról, szokásaikról, és megjegyzi, hogy különböznek a nogaji tatároktól, hiszen az utóbbiak a Don és a Kubán között élnek és nomadizálnak. Aprólékosan jellemzi a tatárok hadviselési módszereit, portyáit, Lengyelország elleni vagy a sztyeppén vezetett pusztító hadjáratait.

A kozákokra visszatérve elmeséli, hogyan választják meg a vezetőiket, hogyan készítik el hajóikat és folytatnak tengeri hadjáratokat a Fekete-tenger parti kis-ázsiai török városok ellen, – minderről nyilván a kozákok elbeszélései alapján olvashatunk. A hétköznapokból is ismertet néhány hagyományos falusi szokást, pl. az esküvői szertartást és a húsvét megünneplését. Megemlít néhány saját élményt a terület élővilágáról, pl. a sáskákról és a sáskajárásról, a szajgákról (tatárantilop), a pusztai mormotákról, a vadlovakról, az éghajlatról szólva pedig a sok szenvedést okozó kemény sztyeppi fagyokról.

A munka befejező része a lengyelekkel foglalkozik: leírja a királyválasztás szokásos menetét és ceremóniáit, a Szejm szerepét, a király törvényeit. Ismerteti a nemesek egyes jogait és kiváltságait, hadbavonuláskor viselt díszes fegyverzetüket, a „mágnások” ünnepi alkalmakkor adott fényűző fogadásait, azok ételeit és szertartásait.

Az „Ukrajna leírása” nem csupán érdekes leírás a területről és lakóiról, hanem jelentős forrásmunkaként is szolgál a történelem számára. Azért is jelentős mű, mert kívülállóként – bár részvevőként –, semleges nézőpontból tárgyalja anyagát.

Kiadása Guillaume de Beauplan munkája francia nyelven íródott és először Rouenben 1650-ben, de nagy valószínűséggel inkább 1651-ben jelent meg: DESCRIPTION DES CONTREES DV ROYAVME DE POLOGNE, CONTENVËS DEPVIS les confins de la Moscouie, iusques aux limites de la Transilvanie. Dennis F. Essar, Andrew B. Pernal: Beauplan’s Description d’Ukranie. A Bibliography of Editions and Translations. Harvard Ukrainian Studies VI,4 (1982), p. 485–499. Archíválva (projects.iq.harvard.edu, angol nyelven, hozzáférés: 2026-04-10) Ez a kiadás csak kb. 100 példányból állt.

A második, átdolgozott és bővített kiadás is Rouenból, 1660-ból származik, ennek címében már megjelenik „Ukrajna” neve, és ennek a címe terjedt el: Description d'Ukranie, qui sont plusieurs provinces du Royaume de Pologne. Contenues depuis les confins de la Moscovie, insques aux limites de la Transilvanie. Ensemble leurs moeurs, façons de viures, et de faire la Guerre. Par le Sieur de Beauplan. (Rouen, Chez Jacques Cailloue, 1660). A harmadik kiadás (1661) is ezt ismétli meg.

Ezt követően jelent meg fordításban először latinul, (Amszterdam, 1662), majd néhány más nyelven. Angolul először 1704-ben Londonban adták ki, 1780-ban Wrocławban (akkori nevén Breslau) németül jelent meg, lengyelül 1822-ben Varsóban. Az első teljes orosz fordítás F. G. Usztrjalov nevéhez fűződik, megjelent Szentpéterváron 1832-ben.

Térképei Guillaume de Beauplan térképészeti munkáit a saját maga által végzett pontos mérések alapján készítette.Описание Украины – L Description d'Ukranie (VI.) (vostlit.info, hozzáférés: 2026-04-09). A Beauplan térképeiről szóló orosz nyelvű ismertető eredeti forrása: J. С. Block: Das Kupferstich – Werk des Wilhelm Hondius. Danzig 1891, p. 15-18.) Az alábbi térképeinek metszésével bízta meg a Gdańskban élő Willem Hondiust (flamand metsző, térképész, festő; ca. 1597, 1600 – ca. 1660, Danzig)Willem Hondius (Biografisch portal van Nederland)Hondius, Willelm (VIAF)

Ukrajna térképe nyolc kis méretű lapon (1648). Ez a térkép – János Kázmér királynak ajánlva – csak kis példányszámban készült és az Ukrajna leírása első kiadásának mellékletét képezte. Beauplan megbízásából Hondius 1650-ben kiadott egy nagy méretű „atlaszt”, mely nyolc, címerekkel és színes ábrákkal díszített térképből áll. A lapok az egyes ukrajnai vajdaságok részletes térképét ábrázolják. Egy lap ezeknek a területeknek az összesített térképét mutatta be kicsinyített méretarányban. Beauplan megbízást adott a Lengyel Királyság általános térképének elkészítésére is, de ennek metszése Hondiusz halála miatt nem fejeződött be.Valószínű, hogy a metszetet később az amszterdami metsző, Danker Dankerts szerezte meg, kiegészítette, majd a saját nevén adta ki.

Jegyzetek

Források

Description d’Ukranie, qui sont plusieurs Provinces du Royaume de Pologne, Rouen, 1660 (Digitalizált, litopys.org.ua; Digitalizált 1861-es kiadás, Párizs, (Google Books)

Kategória:Az 1600-as években született személyek Kategória:1673-ban elhunyt személyek Kategória:17. századi francia katonák Kategória:Francia térképészek Kategória:Francia mérnökök