Vida Gergő (Pécs, 1982. október 17. —) magyar neveléstudós, gyógypedagógus, habilitált docens. Kutatási területe a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók Inkluzív nevelése, a tanulási zavarok diagnosztikája, valamint a Bayes-valószínűségi modellek és más döntéselméleti eljárások alkalmazása a gyógypedagógiai diagnosztikában. Kutatói érdeklődése kiterjed továbbá a kvalitatív és kevert módszertani kutatási stratégiák gyógypedagógiai alkalmazására. 2026-tól a komáromi Selye János Egyetem docense, emellett a Széchenyi István Egyetem tudományos munkatársa.
Életrajz
Vida Gergő 1982. október 17-én született Pécsen. Általános iskolai tanulmányait a siklósi Batthyány Kázmér Általános Iskolában végezte (1989–1997), majd a Pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett biológia-kémia tagozaton (1997–2001), ahova felvételét a gimnázium által meghirdetett biológia tanulmányi verseny első helyezésével érte el.
Felsőfokú tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán (alkalmazott biológus szak) kezdte, majd a Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Karán szerzett tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus oklevelet 2007-ben. Ezt követően a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karán gyógytestnevelő tanári, majd pedagógus szakvizsgát szerzett (2009). 2014-ben az egri Eszterházy Károly Főiskolán az inkluzív nevelés okleveles tanára diplomát is megszerezte.
2014-től a PTE BTK „Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. PhD-fokozatát 2019-ben védte meg summa cum laude minősítéssel, témavezetője Varga Aranka volt. Disszertációjának címe: Kategóriák fogságában – Hazai SNI integráció hatásvizsgálat a pedagógus attitűd és a tanulói teljesítmény tükrében. 2025. március 18-án sikeresen habilitált az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, habilitációs tézisének címe: Tanulási zavar abdukcióra alapozva.
Megalakulásától kezdve tag és alapító tag a Kvalitatív- és Kevert Eljárások Módszertani Kutatócsoportban, melynek fókusza, hogy kvalitatív és kevert kutatásmódszertani paradigmák erőteljesebben megjelenhessenek a hazai kutatásmódszertani bázisban a neveléstudomány területén. A kutatócsoport másik kiemelt célja, hogy a tudományágak közötti térben új diskurzusokat indítson. A kutatócsoport hagyományosan évente rendezi meg saját konferenciáját, az elmúlt években nemzetközi szakértők és kutatók részvételével.
Oktatói és szakmai pályafutás
Felsőoktatási tevékenység
2016-tól tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott a Pécsi Tudományegyetem BTK Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszékén. 2020-ban elnyerte a tanszékvezetői posztot. Ugyanebben az évben a PTE BTK legjobb oktatója díjat kapta.
2021-ben a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán folytatta felsőoktatási pályafutását, ahol előbb adjunktusként, majd 2023-tól docensként dolgozott. 2023-tól 2025-ig a gyógypedagógus-képzés tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányának szakfelelőse volt, később a Pedagógiai és Pszichológiai Intézet igazgatói feladatait is ellátta.
2024-től a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán tudományos munkatársként is tevékenykedik.
2026-ban befejezte pályafutását a Soproni Egyetemen, és a komáromi Selye János Egyetemen folytatta oktatói és kutatói tevékenységét docensként. Ugyanebben az évben a Private Pädagogische Hochschule Burgenland (PH Burgenland) részéről felsőoktatási feladatok ellátására kapott felkérést.
+Felsőoktatási pályafutásIdőszakIntézményBeosztás2016–2019PTE BTKtanársegéd2019–2020PTE BTKadjunktus2020–2021PTE BTKtanszékvezető, adjunktus2021–2023Soproni Egyetem BPKadjunktus2023–2026Soproni Egyetem BPKdocens, szakfelelős, megbízott intézetigazgató2024–Széchenyi István Egyetemtudományos munkatárs2026–Selye János Egyetemdocens
Köznevelési tevékenység
2003-tól gyógypedagógus asszisztens, 2005-től kezdve pedig számos területen dolgozott gyakorló gyógypedagógusként: a Baranya Megyei Korai Fejlesztő Terápiás Centrumban, utazó gyógypedagógusként a Szentlőrinc és Szigetvár kistérségben, illetve vizsgálatvezető gyógypedagógusként a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottságában. 2017-ben a Szakszolgálat Legjobb Dolgozója elismerést kapta. 2021-től a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Soproni Tagintézményében gyógypedagógus.
Kutatási területek
SNI-integráció és inkluzív nevelés
Vida Gergő korai kutatásainak fő tárgya a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai integrációja volt. PhD-disszertációjában a pedagógusattitűd és a tanulói teljesítmény összefüggéseit vizsgálta az SNI-integráció hatékonyságának tükrében. 2016-ban a Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA) díjával tüntette ki az SNI-integrációt tárgyaló tanulmányáért.
Tanulási zavarok diagnosztikája
Kutatásának középpontjában hosszabb ideje a tanulási zavarok diagnosztikájának megújítása áll. Az abdukció mint érvelési forma alkalmazásával, illetve a fuzzy halmazok elméletével közelíti meg a diagnosztikai kategorizálás problémáit. Önálló monográfiákat publikált a témában (Róluk, de nélkülük, 2022; Együtt, értük, 2023). A tanulási zavar abdukcióra alapozott diagnosztikájával kapcsolatos publikációja kapcsán, melyet Sántha Kálmánnal közösen írtak és publikáltak angol nyelven a Különleges Bánásmód folyóiratban, a belga Leuveni Katolikus Egyetemre is meghívták.
Bayes-modellek és Markov-láncok a gyógypedagógiában
Legújabb kutatásaiban a matematikai valószínűségszámítás – különösen a Bayes-tétel, a Bayes-hálók és a Markov-láncok – gyógypedagógiai diagnosztikában való alkalmazási lehetőségeit tárja fel. E területen 2025-ben Q1-es Scopus-folyóiratban (Education Sciences) jelent meg társszerzős tanulmánya.
Módszertani kutatások
Az oktatástudományi kutatásmódszertan, különösen a kvalitatív összehasonlító elemzés (QCA), az abduktív kódolás és a kevert módszertan alkalmazása szintén kutatási profilját jellemzi. Workshopon vett részt az ERC által finanszírozott DACAT projekt keretében és a MethodsNET konferencián, mely kutatócsoportnak jelenleg is tagja.
Válogatott publikációk
Monográfiák
Válogatott folyóiratcikkek
Vida G., Horváth J., Faragó B. (2025). Teaching Japanese fencing as a complete pedagogical and methodological system based on SLR. Ido Movement for Culture, 25(4), 50–60. (Q1 Scopus) Vida G., Fehér Á., Mrázik J., Faragó B., Zank I. (2025). Changing Views of Preschool Teacher Students on the Boundaries of Practical Training. Journal of Cultural Analysis and Social Change, 10(3), 51–60. Vida G., Sántha K., Kocsis R. (2024). Abduktív diagnosztikai eljárás lehetőségei a gyógypedagógiában. Iskolakultúra, 34(1), 3–20. Sántha K., Vida G., Kocsis R. (2024). Innovative approaches to mentoring: applying abduction to mentorship practices. Mentoring and Tutoring, 32(4), 1–17. Vida G. (2022). Az abdukció mint szakértői eljárás a tanulási zavarok felfedésében. Neveléstudomány, 10(1), 135–151. Vida G. (2019). Reziliencia és SNI – Tanulási zavarral küzdő középiskolások lemorzsolódásának háttérváltozói. Új Pedagógiai Szemle, 69(9–10), 57–72. Vida G. (2017). Miként lesz a tanulási zavar diagnózisa stigma. Új Pedagógiai Szemle, 67(3–4), 16–33.
Díjak és elismerések
ÉvDíjDíjazó szervezet2016Legjobb nevelés- és oktatáskutatási mű – 2. helyezettHERA2017Az év dolgozójaBaranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat2020Az év oktatójaPTE BTK2022Best Poster – 1. helyezettHERA2023Az év kutatójaMTA VEAB2025Legjobb nevelés- és oktatáskutatási mű – 1. helyezettHERA
Japán harcművészeti tevékenység
Vida Gergő a neveléstudományos kutatás mellett elkötelezett japán harcművész. A Shinbukan Japán Harcművészeti Egyesület tagja volt annak megalakulásától egészen a megszűnéséig; jelenleg az Inazuma Harcművészeti és Hagyományőrző Civil Társaság alapító tagja, és a Soproni Műegyetemi Atlétikai és Football Club Japán Harcművészeti Szakosztályának vezetője.
A Ryūko ryū naginatajutsu stílus hazai képviselője, korábban a Ryoen ryū naginatajutsu Európai Dojo tagja és hazai képviselője (2017–2021). Rövidebb ideig a Magyar Budo Szövetség tagja is volt. 2011-ben Kiotóban képviselte a Pécs-Uji Baráti Társaságot.
Tudományos érdeklődése a japán harcművészetekre is kiterjed: több tanulmányt publikált a tradicionális japán kardvívásról, a nők nevelésének japán harcművészeti aspektusairól (1837–1868) és a szamurájmítoszról. Jelenleg a buddhizmus és a japán kardvívás kapcsolatát kutatja. Q1-es besorolású külföldi tudományos folyóiratban a japán kardvívás pedagógiai kapcsolatait is kutatta, melyet a hazai Országos Neveléstudományi Konferencián is prezentált magyar nyelven.
Tagságok
Magyar Tudományos Akadémia – köztestületi tag MTA PTB Gyógypedagógia Albizottság – tag MTA VEAB Interkulturális Nevelés Munkacsoport – tag MTA VEAB Nőtörténeti Munkabizottság – tag HERA (Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete) – tag European Educational Research Association (EERA) – tag MAGYE (Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete) – tag Magyar Pedagógiai Társaság – tag Magyar Szociológiai Társaság – tag MethodsNET Excellence Network – tag Heilpädagogische Gesellschaft Niederösterreich – tag
Külső hivatkozások
Jegyzetek