Banó István (Kaposszekcső, 1918. január 14. – Budapest, 1987. március 4.) magyar folklórkutató, etnográfus, főiskolai tanár. Az irodalomtudományok (néprajz) kandidátusa (1985).

Életpályája 1936-ban érettségizett a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban.Dombopedia

1941-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – magyar-latin szakos középiskolai tanári diplomát kapott. 1941–1945 között Zentán volt gimnáziumi pedagógus; itt folklórgyűjtéseket is végzett. 1943-ban bölcsészdoktor lett a néprajz, magyar irodalomtörténet és nyelvészet tárgykörből. A néprajz szakon Györffy István és Solymossy Sándor néprajzkutatók oktatták. 1945–1949 között a Magyar Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárának vezetőjeként dolgozott. 1949–1950 között a Teleki Blanka Gimnázium tanára volt.

1950–1951 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanulmányi felügyelője volt. 1951–1953 között az Oktatásügyi Minisztérium főelőadója és osztályvezetője volt. 1953-ban orosz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1953–1976 között a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet, illetve 1961-től az Országos Pedagógiai Intézet Idegennyelvű Tanszék tanszékvezető tanára, 1976–1978 között tudományos főmunkatársa volt.

1978-ban nyugdíjba vonult.

1985-ben a „Népdalszövegeink folklóresztétikai jellemzői” című disszertációjával nyerte el a kandidátusi fokozatát.

Munkássága Az egyetem befejezése után a Baranya megyei Hegyhátról származó, kész mesegyűjteményt adott át Ortutay Gyulának (1910–1978), az akkor induló Új Magyar Népköltési Gyűjtemény szerkesztőjének. A Gunda Béla (1911–1994) és Némethy Endre által megkezdett kézirattári feldolgozó és nyilvántartási rendszert folytatva és továbbfejlesztve dolgozta fel a múzeum archív anyagát. A népköltészeti források feltárása mellett komoly szerepe volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc százéves kiállításának (1948) elkészítésében. Több pedagógiai módszertani munkát és tankönyvet írt. Közel 30 éven át (1957–1983) foglalkozott Berze Nagy János (1879–1946) népköltési hagyatékával. A folklóron belül a népmesével, népdallal, népszokásokkal, népi írásbeliséggel foglalkozott. Nyugdíjas éveiben teljes erővel tért vissza a folklórkutatáshoz. Széles körű nyelvismerete felhasználásával új módszereket dolgozott ki a szövegelemzésre és katalóguskészítésre. Legtöbb tanulmánya az Ethnographiában és a pécsi Janus Pannonius Múzeum Évkönyvében jelent meg.

Családja Édesanyja, Hetesi Magdolna. Egy szegényparaszti család legkisebb (6.) gyermeke volt. 1946-ban házasságot kötött Kókay Márta múzeumi tisztviselővel. Egy lányuk született: Banó Márta kozmetikus.

Temetése a Budafoki temetőben történt.Magyar Nemzet, 1987. március 19-i száma

Művei Néprajzi művei A magyar népi epikai élet formái (Ethnographia, 1939) Baranyai magyar népmesék (Új Magyar Népköltési Gyűjtemény II. Budapest, 1941) Karácsonyi népszokások Zentán (Kalangya, 1942) Egyéniség és közösség szerepe a népmese életében (Ethnographia, 1944) Az iskoladráma emléke a népnyelvben (Ethnographia, 1947) Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok. I—II. (Bevezető tanulmányt írta, szerkesztő; Pécs, 1957) Régi magyar népmesék Berze Nagy János hagyatékából (szerkesztette Dömötör Sándorral; Pécs, 1960; 2. bővített kiadás: 1961) Berze Nagy János: Arany-tanulmányok (Közreadta, a kísérő tanulmányt írta; Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1965) Berze Nagy János: Népköltési gyűjtemény a Palócságból és a Tiszamentéről (szerkesztő, bevezető tanulmányt írta, jegyzetek; Pécs, 1967) Egy néprajztudós műhelyéből. Berze Nagy János levélhagyatéka (szerkesztette Fülöp Lajossal; Pécs, 1977) Három archaikus mesei stíluselem generatív nyelvelméleti megvilágításban (Ethnographia, 1981) Berze Nagy János: Nap és tükör. Néprajzi és népnyelvi tanulmányok, gyűjtések (szerkesztette Fülöp Lajossal; Pécs, 1982) Dömötör Sándor: Hevestől Baranyáig. Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből (szerkesztette Fülöp Lajossal; Pécs, 1983) Népdalszövegeink folklóresztétikai jellemzői (kandidátusi értekezés, 1985) "Megfújom sípomat erdő derekában" Válogatás a régi és a mai magyar népköltészetből (Budapest, 1985) Este, Éjfél, Hajnal - Baranyai népmesék (Budapest, 1988)

Pedagógiai művei Az orosz irodalom tanítása a középiskolában (Köznevelés, 1952) Az orosz ige és tanításának néhány kérdése (Budapest, 1955) Az orosz kritikai realizmus tanításának módszertani és irodalomelméleti kérdései (Budapest, 1955) A szovjet-orosz irodalom tanítása (Budapest, 1957) Újszerű gyakorlatok a latin nyelv tanításában (Idegen Nyelvek Tanítása, 1959) Nyelvstatisztikai és nyelvtani minimum (Idegen Nyelvek Tanítása, 1962) A korszerű latintanításért (Antik Tanulmányok, 1963) Az orosz és a magyar nyelv szórendi problémáinak kontrasztív elemzése (Idegen Nyelvek Tanítása, 1969) Az orosz nyelv oktatásának metodikája általános és középiskolai tanárok számára (szerkesztette Kosaras Istvánnal; Budapest, 1972; 2. kiadás: 1977) Általános metodika az angol, francia, német, olasz, spanyol nyelv iskolai tanításához (Szerkesztette Szoboszlay Miklóssal; Budapest, 1972) Az orosz nyelvoktatás motivációs bázisának fejlesztése (Pedagógiai Szemle, 1975) Latin-görög eredetű szavaink viselkedési törvényszerűségei (Magyar Nyelvőr, 1977) Idegennyelv-oktatási stratégiák és technikák (Pedagógiai Szemle, 1979) Az általános iskolai nevelés és oktatás terve. Tantervi útmutató. Orosz nyelv 4–8. osztály (Budapest, 1981)

Nyelvkönyvei Latin nyelvkönyv az egészségügyi szakközépiskola 1–2. osztálya számára (Kápolnay Lajossal; Budapest, 1957; 8. kiadás: 1973) Moszt druzsbi. A barátság hídja. Orosz nyelvi segédkönyv a magyarországi nyelvtanárok számára (Budapest, 1957; 5. kiadás: 1974) Tanári kézikönyv a latin nyelv tanításához a gimnázium 2. osztályában (Nagy Ferenccel; Budapest, 1968) Tanári kézikönyv a latin nyelv tanításához a gimnázium 3–4. osztályában (Nagy Ferenccel; Budapest, 1969) Latin nyelvkönyv (Nagy Ferenccel, Waczulik Margittal; Budapest, 1973; 7. kiadás: 1995)

Diafilm Diapozitív sorozat a gimnáziumi latin tanításhoz (1971)

Díjai Munka Érdemrend ezüst fokozata (1974)

Jegyzetek

Források

Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Névpont.hu Magyar néprajzi lexikon Kortárs magyar írók http://adattar.vmmi.org/cikkek/4779/letunk_2003.1-2_21_tripolsky_geza.pdf

További információk Fülöp Lajos: Banó István (Magyartanítás, 1987) Kovács Ágnes: Búcsú Banó Istvántól (Ethnographia, 1988) Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.

Kategória:1918-ban született személyek Kategória:1987-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Eötvös-kollégisták