Moldvában VIII. Konstantin, Havasalföldön VI. Konstantin, románosan Constantin Ipsilanti fanarióta fejedelem volt, aki 1799 és 1801 között Moldva, majd 1802 és 1806 között Havasalföld fejedelme volt.
Élete Alexandru Ypsilántis fejedelem ésEcaterina Morozi legidősebb fia volt. Állítólag 1774-től a költő Rigas volt a nevelője és barátja. 1776-ban elhagyta Konstantinápolyt, hogy Németországban folytassa tanulmányait.
1796 és 1799 között a Fényes Porta nagy dragománja volt. A felvilágosodás filozófiája inspirálta, és bátorították Oroszország sikerei, amely ekkor kezdte a balkáni keresztények védelmezőjeként és a bizánci birodalom lehetséges helyreállítójaként feltüntetni magát. Részt vett egy összeesküvésben, és miután leleplezték, Bécsbe menekült. Oroszország, amelynek védelmét kérte, elérte a szultánnál, hogy kegyelmet kapjon, valamint hogy 1799-ben Moldva, majd 1802-ben Havasalföld trónjára kerüljön hét évre. Amikor a szultán ennek ellenére le akarta váltani, kitört az 1806–1812-es orosz–török háború: 1805-ben ismét Szentpétervárra menekült, majd 1806-ban 20 000 orosz katona élén megtámadta Bukarestet egy újabb balkáni felszabadítási kísérlet során.
A tilsiti béke meghiúsította terveit. Oroszországba vonult vissza, és Kijevben halt meg. Öt fia volt, közülük kettő fontos szerepet játszott a görög függetlenségi háborúban: Alexandrosz és Dimítriosz.
Jegyzetek
Fordítás
Források Marie-Nicolas Bouillet et Alexis Chassang (dir.), « Constantin Ypsilántis » dans Dictionnaire universel d’histoire et de géographie, 1878 (lire sur Wikisource) Ernest Mézière Nouvelle biographie générale depuis les temps les plus reculés jusqu'à nos jours, Firmin Didot, Paris 1858, Tome 23 Alexandru Dimitrie Xenopol Histoire des Roumains de la Dacie trajane : Depuis les origines jusqu'à l'union des principautés. E Leroux Paris (1896) Nicolas Iorga Histoire des Roumains et de la romanité orientale. (1920) Constantin C. Giurescu & Dinu C. Giurescu, Istoria Românilor Volume III (depuis 1606), Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, 1977. Mihail Dimitri Sturdza, Dictionnaire historique et généalogique des grandes familles de Grèce, d'Albanie et de Constantinople, M.-D. Sturdza, Paris, chez l'auteur, 1983. Jean-Michel Cantacuzène, Mille ans dans les Balkans, Éditions Christian, Paris, 1992. () Joëlle Dalegre Grecs et Ottomans 1453-1923. De la chute de Constantinople à la fin de l’Empire Ottoman, L’Harmattan Paris (2002) (). Jean Nouzille La Moldavie, Histoire tragique d'une région européenne, Ed. Bieler (2004), (). Traian Sandu, Histoire de la Roumanie, Perrin (2008).
Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája
Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1816-ban elhunyt személyek