Matija Jama (Ljubljana, 1872. január 4. – 1947. április 6.) szlovén festő. Rihard Jakopič, Ivan Grohar és Matej Sternen mellett az impresszionizmus legjobb képviselői között tartják számon Szlovéniában.
Élete bélyegkép|jobbra|250px|Tavasszal a Bledi-tónál Ljubljanában született, ahol általános iskolába és alsó gimnáziumba is járt. Ezután a családjával Zágrábba költözött, ahol a gimnáziumban érdeklődni kezdett a festészet iránt. A gimnázium elvégzése után beiratkozott a jogi karra, de 1890-ben abbahagyta tanulmányait, és Münchenbe költözött, ahol egy magánművészeti iskolába iratkozott be. Két évvel később visszatért Ljubljanába, ahol a rajzaival kereste a kenyerét. Ez idő alatt illusztrációkat készített a Dom in svet (Otthon és a világ) című folyóiratnak.
A krajnai tartományi diéta támogatásával 1897-ben visszatért Münchenbe, ahol beiratkozott Anton Ažbe művészeti iskolájába. A következő évben a müncheni művészeti akadémián tanult, de ott nem fejezte be tanulmányait. 1902-ben feleségül vette Louise van Raders holland festőt. Európa-szerte élt és alkotott: Ausztriában, Horvátországban, Németországban és Hollandiában. Később visszatért a hazájába, ahol egy ideig Bledben és Volčji Potokban élt. Végül Rašicában, majd Ljubljanában telepedett le. bélyegkép|jobbra|200px|Önarckép
Munkássága Olajfestmények mellett plakátokat és illusztrációkat is készített. Többek között a híres modernista író, Ivan Cankar számos könyvének első kiadását illusztrálta. A szecessziós korszaka után példaképei az olasz és francia impresszionisták voltak, akik közül a legbefolyásosabb számára Claude Monet volt. Fénykorában lényegében tájképfestő volt. Még a művészi pályafutása kezdetén készített illusztrációin és megrendelésre készült portréin is szerepeltek veduták. bélyegkép|jobbra|250px|Nyírfák Laxenburgban Későbbi korszakában más szlovén impresszionistákkal is szívesen együtt dolgozott, különösen Rihard Jakopičcsal, akivel Donji Čemehovecben és Kraljevec na Sutliban dolgozott együtt. Ekkoriban kezdte a fény tanulmányozását, és vált igazi impresszionistává. A szlovén impresszionizmus ezen utolsó korszakában elsősorban akvarellekkel festett, de 1900 körül felhagyott ezzel, és olajfestményeket készített. Legismertebb műveinek nagy részét ezzel a technikával alkotta meg, amelyet élete végéig alkalmazott.
Válogatott festményei Jama mintegy 450 festménye közül a legjelentősebbek a következők: Pri obedu (Ebédnél) Vrt (Kert) Most na Dobri (Híd a Dobrán) Vrbe (Fűzfák) Ljubljana v snegu (Ljubljana a hóban) Šenklavž (Szent Mihály) Hrvaški kmet (Horvát gazda) Kolo (Keréktánc) Vas v zimi (Falu télen) Cvetoča jablana (Virágzó almafa) Rdeči parazol (Piros napernyő) Na divanu (A kanapén)
Jegyzetek
Fordítás
Források Matija Jama Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950 Matija Jama Kieselbach.hu Matija Jama - Slovene Early Modernism
Kategória:1872-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Szlovén festők