Zeisler István, francia nevén Étienne Zeisler, zen szerzetesi nevén Szenku Mokusó vagy Senkū Mokushō (Budapest, 1946. február 17. – Párizs, 1990. június 8.) magyar származású szótó zen buddhista szerzetes, tanító és fordító. Taisen Deshimaru egyik korai és meghatározó európai tanítványa volt, aki Franciaországban részt vett a zen gyakorlásának és tanításának európai meghonosításában. 1984-ben dharmaátadást kapott Renpo Niwa zendzsitől, az Eiheidzsi templom későbbi elöljárójától.

A Mokusó Zen hagyományban Sákjamuni Buddha 84. Dharma-utódaként, a második európai és az első magyar zen pátriárkaként tartják számon. Magyarországi terveit korai halála miatt nem tudta megvalósítani; első tanítványa, Yvon Bec, szerzetesi nevén Mjóken vitte tovább Magyarországon és Kelet-Európában a nevéhez kapcsolódó zen közösség megszervezését.

Élete

Zeisler István 1946-ban született Budapesten. Gyermekkorában családjával Franciaországba került, és Párizsban nőtt fel. Később jogi tanulmányokat folytatott.

1967-ben találkozott Taisen Deshimaru japán szótó zen mesterrel, aki nem sokkal korábban érkezett Franciaországba. Zeisler az elsők között kezdett vele zazent gyakorolni, és hamarosan Deshimaru fordítója lett. Deshimaru szanghájának egyik meghatározó alakjaként tartották számon.

Deshimaru 1982-ben bekövetkezett halála után Zeisler a franciaországi szangha egyik vezető alakjává vált. A források szerint karizmatikus egyéniségével, energiájával és tanítói munkájával jelentős szerepet játszott a közösség összetartásában. 1984-ben Stéphane Kosen Thibaut-val és Roland Yuno Rech-hel együtt megkapta a dharmaátadást Renpo Niwa zendzsitől. Zeisler közvetlen mestere és tanítója Taisen Deshimaru volt; a formális dharmaátadást azonban Deshimaru halála után, 1984-ben Renpo Niwa zendzsitől kapta. Emiatt a zen átadási vonalban Deshimaru tanítványaként, a formális hitelesítés tekintetében pedig Renpo Niwa dharmaörököseként tartják számon.

1990-ben visszatért Budapestre, hogy a Dunába szórja két hónappal korábban elhunyt édesapja hamvait. Ezután Párizsba vezetett vissza, ahol tizenhárom nappal később, 1990. június 8-án meghalt.

Tanítói szerepe és öröksége

Zeisler Deshimaru tanítványaként és fordítójaként a szótó zen európai elterjedésének korai időszakában működött. Deshimaru halála után a mester tanításának egyik fontos európai folytatója lett; több zen szöveget fordított és kommentált, valamint szessineket vezetett.

Szerzetesi neve, a Szenku Mokusó, „az Üresség Bölcse, Csendes Megvilágosodás” jelentésben kapcsolódik a cél nélküli zazen és a csendes megvilágosodás hagyományához. A mokusó zen, vagyis a „csendes megvilágosodás” a szótó zen hagyományban a zazen gyakorlásának egyik központi kifejezése, amely a célra irányuló törekvés nélküli ülőmeditációval áll kapcsolatban.

Zeisler szándéka az volt, hogy visszatérjen Magyarországra, dódzsót alapítson, és elhozza a zazen gyakorlatát szülőhazájába. Halála után ezt a küldetést első tanítványa, Yvon Bec, szerzetesi nevén Mjóken vitte tovább. Mjóken Magyarországon és Kelet-Európában megalapította a Zeisler Alapítványt és a Mokusó Zen Házat, amely Zeisler szellemi örökségét őrzi.

A Pilisszentlászló közelében működő Hóbódzsi templomban minden év júniusában Mokusó-szessint tartanak Zeisler emlékére. Halálának évfordulóján hagyományosan zazen éjszakát tartanak, amelyen a Mokusókát, „A csendes megvilágosodás énekét” recitálják.

Művei és közölt tanításai

Zeisler írásai és tanításai részben magyarul, részben francia, angol és spanyol fordításban érhetők el. Művei között zen kommentárok, kusenek, Dógen-szövegekhez kapcsolódó magyarázatok és szessineken elhangzott tanítások találhatók.

Magyarul megjelent vagy elérhető művek

A csendes felébredés. A zen átadása Buddhától Buddháig. Fordította Király Attila. Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó, 1995, 148 oldal. A kötet anyaga az AZI lapjában, a La Revue Zenben 1986 és 1989 között megjelent cikkek alapján készült. A zen átadása. Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1996; újabb kiadás: 2007, 147 oldal. A dódzsó szabályai. Dógen mester Jū-undō-shiki kommentárja. Szerzői kiadás, 51 oldal. Fukanzazengi – kommentár. 1989.

Francia, angol és spanyol nyelvű szövegek

Mokushoka – Le chant de l’illumination silencieuse. Daruma, Párizs, 1990. Sozan and Titanic. Kusen, 1987. november 14., Párizsi dódzsó; francia és angol változat. Tosui’s strong practice. Kusen, 1987. április 15., Enköping, Svédország; angol változat. Ju undo Shiki – Rules of the dojo. Dógen Jū-undō-shiki című szövegének kommentárja; angol és spanyol változat. Kusen de Étienne Zeisler. 1989, Campins–Montseny, Barcelona; spanyol nyelvű változat. Sesshin Jabugo. Kusen, 1989. április 13–15.; spanyol nyelvű változat. Sesshin de primavera. Kusen, 1989. március; spanyol nyelvű változat. Sanjushichi-bodaibunpo. Dógen mester „a felébredés harminchét szárnyához” kapcsolódó tanításának kommentárja; spanyol fordításban is elérhető. Grande idée. Zeisler tanítása Deshimaru mester „nagy ideájáról”.

Jegyzetek

További információk Zeisler István, Szenku Mokusó (1946–1990) – A Tan Kapuja Buddhista Egyház Étienne Zeisler (1946–1990) – Terebess Ázsia E-Tár Mokusho és Myoken – Mokusó Zen Ház Étienne Mokusho Zeisler – Centre Zen Barcelona

Kapcsolódó szócikkek Zazen Zen Buddhizmus Magyarországon

Kategória:Buddhista szerzetesek Kategória:Buddhista magyarok Kategória:1946-ban született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:Zen