Skipovac Donji () település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Gračanica községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Skipovac Donji településnek a Föderáció területére eső, gyéren lakott része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 45, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 23 km-re északnyugatra, a Trebava-hegység középső részén, 300-580 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Topografska karta Doboj 425-1-4
Éghajlata Éghajlata mérsékelten kontinentális. A nyár mérsékelten meleg, a júliusi átlaghőmérséklet 20-25 °C fok. A telek hidegek, a januári átlaghőmérséklet 0-5 °C körül alakul, de a hőmérséklet esetenként ennél lényegesen alacsonyabb is lehet. A hó nem ritka a téli hónapokban. A tavasz és az ősz mérsékelten meleg, de változékony. A csapadék mennyisége 800-1000 mm körül van, amely egyenletesen oszlik el az évben, tavasszal és ősszel valamivel több csapadék esik.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4572Bosnyák00Horvát00Jugoszláv20Egyéb340Összesen4932
Története A területén előkerült őskori leletek tanúsága szerint a Trebava-hegységnek ezen a részén már az őskorban több emberi település volt.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Gračanicai járáshoz tartozó Skipovac településnek 111 háztartása és 696 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Skipovac településen 173 háztartást és 1045 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 82. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó Skipovac községnek 1038 lakosa volt, közülük 1037 ortodox szerb és 1 muszlim volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 226. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Az usztasa erők, amelyek az etnikai homogenizációt célzó politikákat hajtották végre, 1941 májusától és júniusától kezdve tömegterrorral vették célba a túlnyomórészt szerb ortodox lakosságot. A szerb lakosság elleni erőszaknak a faluban 8 halálos áldozata volt. Az NDH kifejezett stratégiájának részeként a szerb lakosság kényszerű áttérítésekkel és lakóhelyéről történő elűzéssel szembesült. Ahogy a partizán erők a háború vége felé teret nyertek a régióban, a jugoszláv kommunista egységek behatolása fokozta a helyi szerbek elleni erőszakot. A Trebava környéki túlélő beszámolók olyan partizán akciókat dokumentálnak, amelyek otthonokat égettek és civileket végeztek ki. Donji Skipovacon 27 ilyen halálesetet történt, meghaladva az usztasák által okozott veszteségeket. A legkoncentráltabb erőszak azonban csak a haború után, 1945. augusztus 17-én, hónapokkal a hivatalos szövetségesek győzelme után történt, amikor a 16. muszlim partizán dandár tagjai 42 civilt végeztek ki Gornji és Donji Skipovac között. Az áldozatok között voltak pásztorok és terepmunkások, köztük 18-an 17 és 18 év közötti fiatalemberek, akiket különböző eszközökkel öltek meg, amit a túlélők tanúvallomásai a szerb lakosság elleni célzott megtorlásnak neveznek.
A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság, valamint Gračanica község része volt. A boszniai háború idején a bombázások és a muszlim erők Tuzla felőli előrenyomulásának hatására a lakosság nagy része a szerb ellenőrzés alatt álló területekre, Dobojba vagy a Drina folyón keresztül Szerbiába menekült. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település északi része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került, míg a település területének déli, gyéren lakott része a Bosznia-hercegovinai Föderáció Tuzlai kantonjában levő Gračanica község területénél maradt.
Nevezetességei Dolovi – őskori település maradványai. A lelőhely egy lapos szántóterületen található, ahol a művelés során a terület tulajdonosa őskori tűzhely és kerámia töredékek maradványait találta. A terület felszíni részén is számos őskori cseréptöredék található. Osoja – őskori település maradványai. Itt 1953-ban földművelés során egy kőszekerce került elő, melynek korát az újkőkorszakra tették.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései