Bolgár Kálmán (Szekszárd, 1926. november 5. – Budapest, 1999. február 24.) magyar művészettörténész.
Életpályája Középiskolai tanulmányai közben, 1944 végén a leventékkel Németországba vitték, ahol angol hadifogságba esett. 1946-ban hazatért; leérettségizett. 1947–1952 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar művészettörténet-muzeológia szakán diplomázott.
1952-ben – rövid ideig – a miskolci Herman Ottó Múzeumban dolgozott. 1953–1955 között a budapesti Műcsarnokban a művészeti csoport vezetője volt. 1955–1957 között a Képzőművészeti Alapnál a vidéki zsűrik felelőse volt. 1958-tól a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának szervezője, 1968-ban ügyvezető titkára volt; a stúdió elleni kultúrpolitikai retorzió következményeként elbocsátották állásából. Két évig (1968–1970) szerződéses és alkalmi munkákból élt.
1970-ben a Magyar Nemzeti Galéria állományába került; dolgozott a Festészeti Osztályon, vezette a letéti gyűjteményt, majd 1975–1987 között a Jelenkori Gyűjtemény munkatársa volt.
Munkássága A stúdióban eltöltött években is érdeklődése a kortárs magyar képzőművészet felé irányult. Művészettörténészi tevékenysége leginkább a kiállítások rendezésére (A Fényes Szelek Nemzedéke, Bp., MNG, 1976; Kondor Béla emlékkiállítása, Bp., MNG, 1984), kisebb lélegzetű tanulmányokra, előadásokra, katalógus-előszavakra összpontosult (pl. a Kondor Béla-kiállítás kísérő kiadványában publikált, Nagy T. Katalinnal közösen öszszeállított oeuvre-kat.). Kortárs művészek munkásságát ismertető cikkei a Művészet hasábjain jelentek meg. A Magyar Nemzeti Galéria Adattára több összegző, kiadatlan tanulmányát őrzi különböző művészekről, többek között Kokas Ignácról (1926–2011), Sváby Lajosról (1935–2020) és Lakner Lászlóról (1936–).
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002
Kategória:1926-ban született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar művészettörténészek