Burány Gergely Imre (Esztergom, 1852. február 6.Familysearch.org – Csorna, 1929. augusztus 16.) csornai premontrei kanonok, tanár, régiségtári őr.
Életpályája Középiskoláit Esztergomban végezte el. 1871-ben belépett a premontrei rendbe. Csornán teológiát tanult. 1874–1889 között a rend szombathelyi főgimnáziumában a görög és latin nyelv tanára volt. 1875-ben pappá szentelték.
1880-ban állami tanári vizsgát tett. 1881–1884 között a Tanáregylet Közlönyben publikált. 1884-ben a budapesti tudományegyetemen klasszika-filológiából bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1882-től az Egyetemes Philologiai Közlönyben jelentek meg írásai. 1884–1890 között a Vas vármegyei Régészeti Egylet titkára és régiségtárának őre volt. 1885-től az Archaeologiai Értesítő hasábjain jelentkezett írásokkal. 1886–1887 között az Esztergom és Vidékében tette közzé írásait. 1888-tól a Vasmegyei Közlönyben publikált. 1889–1906 között a rend keszthelyi gimnáziumának tanára, 1890-től igazgatója volt; iskoláját nyolcosztályos gimnáziummá fejlesztette.
1891-től az Egyetértésben jelentek meg írásai. 1896-tól az Alkotmányban publikált.
1902-től a Tanulók Lapjában írt. 1906–1929 között a csornai premontrei kanonok rend prépostja és főnöke volt.
1914-től magyar királyi udvari tanácsos volt.
1927–1929 között a felsőház tagja volt.
Munkássága Leginkább régészettel foglalkozott. Megjelent művei történeti jellegűek, de régészeti tárgyú munkákat is írt. Az Országos Közoktatási Tanács tagja volt. Klasszikus ókori római történelemmel, római joggal és az ókori görög és római vallás keresztény összefüggéseivel foglalkozott. Részt vett a középiskolai latinnyelvoktatás reformjában, Magyarországon az elsők között kezdeményezte az ún. induktív nyelvtanítási módszer bevezetését. A magyar nyelven kivül latinul, görögül, németül, franciául és olaszul beszélt. Tanulmányútjai során bejárta Ausztriát, Olaszországot, Svájcot, Franciaországot és Németországot.
Művei A római állandó törvényszékek és a bűnfenyítő eljárás Cicero korában (egyetemi doktori értekezés; Szombathely, 1883) A római építészet befolyása a keresztény templomépítészetre (A Vasmegyei Régészeti Egylet Évi Jelentései, 12. 1884. 17-29.) A szombathelyi régiségekről (Archaeológiai Értesítő, 5. 1885. 338-339.) A görögök és a rómaiak vallása keresztény szempontból nézve (Szombathely, 1885) Tájékoztató az őskori régészetben (A Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyvei, 15-16. 1887-1888. 11-29.) Az itáliai élelmezési táblák és egy savariai magtármegtöltési feliratos kő (A Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyvei, 17-18. 1889-1890. 44-51.) A római sírfeliratok jelentősége (A Vasmegyei Régészeti Egylet Évkönyvei, 19-20. 1891-1892. 1-9.) A római polgári perekben való bíráskodás a köztársaság idején (Keszthely, 1894)
Díjai II. osztályú Magyar Érdemkereszt (1925)Fejezetek a premontreiek múltjából – Prépostportrék III.
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Névpont.hu Magyar katolikus lexikon Zalaiak Keszthelyi Életrajzi Lexikon https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_B.pdf Országgyűlési almanach 1927–1932 Zelliger Alajos: Esztergom-Vármegyei irók
További információk Burány Gergely dr. (in: A csornai premontrei kanonokrendi Szent Norbert Gimnázium 1929-30. Értesítője. Szombathely, 1930. 33-40.) Kiss Gábor-Mayer László: A szombathelyi régiségtár őrei (1872-1942) (Vasi Szemle, 45. 1991. 411-412.) Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar görögtanárok Kategória:Magyar latintanárok Kategória:Országgyűlési képviselők (1926–1931)