Bünker János Rajnárd/Rajmund (Johann Reinhard) (Seebach bei Villach, 1863. április 25. – Sopron, 1914. november 13.) tanító, etnográfus, múzeumi főőr.

Életpályája 1881-ben Felsőlövőn, a tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Az akkor Magyarországhoz tartozó település iskolájában tanulta meg a magyar nyelvet, később a magyar állampolgárságot is megszerezte. 1882–1884 között Lékán az Eltz családnál volt nevelő. 1884–1891 között Sopronban a Lenek családnál nevelőként dolgozott.

1890–1914 között a soproni evangélikus iskolában oktatott. 1891-ben Lipcsében kézügyességi tanfolyamot végzett. 1892–1914 között a tiszti leánynevelő intézetben rajzot és kézimunkát tanított. 1894-ben az első – a Sopron környéki parasztházak típusairól írt – cikke a bécsi antropológiai társaság folyóiratában jelent meg. Sopronban a millennium évében (1896) egyesített Sopron vármegyei és városi múzeum főőre volt; nagy érdemeket szerzett abban, hogy az 1901-ben a városházán rendezett kiállításon a soproni polgári kultúrát bemutató szoba mellett magyar, német és horvát falvak egy-egy lakószobáját és konyháját is berendezték.

Az 1907-ben megvásárolt önálló múzeumépületben – rendszerezett néprajzi gyűjtőmunkája eredményeképpen – külön néprajzi gyűjteményt rendezett be.

Az 1913-ban megnyitott új múzeumépületben rendezett, korszerű, tárgyi együtteseket bemutató kiállításának létrehozásáért és gyűjteménygyarapító munkája elismeréséül igazgatói főőrnek nevezték ki.

Munkássága Sopronban a slöjd (kézügyességi gyakorlatok) oktatására kapott képesítést. A néprajzi kutatómunka, ezen belül a ház- és településkutatás érdekelte. Tudományos kapcsolatait a bécsi Rudolf Mehringer professzor körül szerveződött csoporttal építette ki. Az egyes mestersé­gek és a paraszti életforma hangulatát, körülményeit összefüggéseiben igyekezett dokumentálni, s nemcsak a díszes tárgyakat, hanem a mindennapi élet eszközeit is gyűjtötte. Érdeklődése a Sopron környéki német dialektus, a „hienz" (Heanz) nyelvjárás kutatására irányult. Módszeres gyűjtőutakon vett részt a különféle nyelvjárási sajátosságok felkutatására, a „Hienzerei" népcsoportok gazdag nyelvi kincsének számba vételére. E témában született művei nem csupán az egyes német ajkú vidékek nyelvtani sajátosságait, hanem népi karakterét is igyekeztek bemutatni. Népköltészeti gyűjtései (népdalok, népmesék, mondókák, közmondások, népi színjátékok) tudományos alapossággal feldolgozva jelentek meg. A soproni Általános Tanítóegylet és az evangélikus egyházkerület jegyzője volt. A bécsi Antropologische Gesellschaft tagja volt.

Családja Svájci származású evangélikus család sarja.

Művei A kézügyességi oktatás fejlődési története, jelenlegi állapota és céljai (Schranz Mihállyal; Sopron, 1893) Typen von Bauernhäusern aus der Gegend von Ödenburg in Ungarn (Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft, XXV. 1894) Heanzische Sprichwörter (Etnologische Mitteilungen aus Ungarn, Band III. Heft 11-12. Budapest, 1894) Das etnografische Dorf der ungarischen Milleniums-Landesausstellung in Budapest (Mitteilungen der Antropologischen Gesellschaft, XXVII. 1897) Typen von Dorffluren an der dreifachen Grenze von Niederösterreich, Ungarn und Steiermark (Bécs, 1900) Eine Heanzische Bauernhochzeit (Zeitschrift des Vereines für Volkskunde, Heft 3-4. Berlin, 1900) Das Rostkreuz bei Sopron (Sopron, 1902) A soproni múzem néprajzi szobái (Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, IV, 1903. 78-80.) Das Székler-Haus (Zeitschrift des Vereins für Volkskunde, 1904) Der alte evangelische Friedhof in Sopron (Sopron, 1906) Schwanke, Sagen und Märchen in heanzischen Mundart (Lipcse, 1906) A soproni evangélikus templom ötvösmunkái (Magyar Iparművészet, 1907) Soproni emlékek (Archaeologiai Értesítő, 1909) Dorffluren und Bauernhäuser in Ungarn (Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft, 1909) A nemeskéri ezüstkanna (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1913) A hasfalvi bronztárgy (Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 1914) Volksschauspiele aus Obersteiermark (Stuttgart, 1915) Sopron környéki mesék – Märchen aus der Ödenburger Gegend (szerkesztette; Taschner Tamás; Sopron, 1997)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002

Magyar néprajzi lexikon Ki volt Bünker János Rajnárd, a Bünker köz névadója? Névpont.hu

További információk Herrmann Antal: Bünker R. halála (Etnographia, XXV. 1914) Domonkos Ottó: Százéves a soproni múzeum (Soponi Szemle, XXL, 1967. 2. 123-154.) Domonkos Ottó: B. J. R. a soproni múzeum néprajzkutatója (Arrabona, 1988) Tompos Ernő: B. J. R. ((Soponi Szemle, XXXIII. 1979. 4., 357-361.) Karsai-Kurzweil Géza: Johann Reinhard Bünker und die deutsche Volkskundeforschung (Südostdeutsche Forschungen II. München, 1937). Verbényi László: A Bünker-kéziratok sorsa (Soproni Szemle, 1938) Leopold Schmidt: Johann Reinhardt Bünker (Volk und Heimat, 1950)

Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar néprajzkutatók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Soproniak