A Kőmíves Kelemenné (más néven Kőműves Kelemen) a dévai vár építéséről szóló magyar népmonda. Eredete a 16. századra nyúlik vissza, cselekménye pedig egy népballadából származik. A történetnek több, kisebb eltéréseket mutató változata ismert.

A címadó költemény egy közismert magyar népballadára utal, amelyben a főszereplő, Kőműves Kelemen, hiába próbálja felépíteni a várat, az újra és újra leomlik. Végül arra kényszerül, hogy feláldozza szeretett feleségét, és maradványait a habarcsba keverje, hogy az építmény végre megmaradjon. Ez az utalás szinte minden magyar olvasó számára ismerős, ugyanakkor a nem magyar közönség számára nem feltétlenül nyilvánvaló.

Cselekmény Kelemen és tizenkét másik kőműves a dévai várat próbálják felépíteni, de minden alkalommal, amikor elkészülnek vele, az összeomlik. Úgy vélik, hogy egy régi átok hatása alatt állnak, ezért megállapodást kötnek: akinek a felesége elsőként jelenik meg az építkezés helyszínén, annak a feleségét megölik, a testét elégetik, hamvait pedig a vakolóhabarcsba keverik az épület megerősítésére.

Elsőként Kelemen felesége érkezik, férje figyelmeztetése ellenére. A kőművesek megölik őt, és befalazzák a vár falába. Ezután a falak többé nem omlanak össze, és a kőművesek megkapják a fizetségüket.

Kelemen hazatér, hogy elmondja tettét fiának. A fiú ezután a várhoz indul, és amikor megérkezik arra a helyre, ahol anyja meghalt, bánatában meghal.

Adaptációk Ezt a történetet Sarkadi Imre adaptálta, először novellában 1947-ben, majd egy színdarabban (1949-53). A darab egy ideig befejezetlen maradt, de a 70-es években 1982-ben Ivánka Csaba átdolgozta és újraszerkesztette, hogy illeszkedjen a zenés színház drámájához. Ezt az adaptációt a nevezetes Szörényi Levente és Bródy János duó is átvette.

A történet könnyen módosítható, mivel az eredeti ballada mindössze két oldal hosszú. Szörényi és Bródy bemutatják Boldizsár, az egyik kőműves karakterét, aki az ördögi alak volt, aki Annát, Kelemen név szerint nevezett feleségét be akarta építeni a falba. Kelemen ebben a változatban a felesége kiiktatásával válik produktívabbá szereplővé.

Karakterek

A kőművesek

Kelemen, a főnök, elkötelezett az építészet iránt, és a történetben az alkotó embert képviseli („Alkotni születtünk, erre a földre” – „Alkotni születtünk, erre a földre”). Boldizsár, a másik fontos kőműves, szintén elkötelezett az építkezés mellett. Ő az, aki felveti az emberáldozat ötletét, de tudja, hogy ez csak azért fontos, mert hitet ad az embereknek – ezt Kelemen is tudja róla. Benedek az, aki vissza akarja vonni az ígéretét, és ki akar szállni, de csak azért, mert fél, hogy az ő felesége érkezik meg elsőként. A többiek meg akarják ölni, de ekkor megjelenik Anna, így életben marad. Ezután azonban ő is elkezd együtt haladni a helyzettel és a gyilkossággal. Máté az egyetlen, akinek nincs felesége. A történet elején ő képviseli a szellemekről és az átokról szóló elképzelést, haza akar menni, és erre biztatja a többieket is. Karuj Márton Ambrus Mihály György Sebő Gyula Rádó

A többiek

Anna, Kelemen felesége A szekérhajtó (vagy falubeli) az, aki először tájékoztatja a kőműveseket egy régi történetről egy asszonyról, a gyermekéről és egy kincsesládáról, amikor hírt hoz Kelemennek a feleségéről és beteg gyermekéről. Később megpróbálja visszatartani Annát. Kelemen fia

Jegyzetek

Fordítás

További információk Blogbejegyzések Baczoni Zavada Befalazott asszony

Kategória:Mondák Kategória:Magyar népművészet