A Pineiósz (, újgörög kiejtés: [pi.ni.ˈos], ógörög kiejtés: [pɛːnei̯ós], a latin forrásokban: Peneus) egy folyó a görögországi Thesszáliában, 205 kilométeres hosszával az ország 3. leghosszabb folyója. Nevét a görög mitológia Péneiosz istenéről kapta. A késő középkorban Szalamvriász vagy Szalavriász (Σαλα[μ]βριάς) néven is ismerték.
Földrajzi jellemzői A folyó a Píndosz-hegységből eredve átfolyik a Thesszáliai-síkságon, és a Tempe-völgytől északkeletre, Sztómio közelében ömlik az Égei-tenger Thermaikosz-öblée. Itt kiterjedt deltát hoz létre, amely jól ismert szépségéről és számos állatfajáról, és amelyet nemzetközi környezetvédelmi egyezmények védenek. Teljes hossza 205 km, vízgyűjtő területe 9500 km². Forrása Malakászi falu közelében, a Píndosz fő vonulatának keleti lejtőjén, Mécovótól keletre található. A Meteorák vidéke és Lárisza városa a Pineiósz mentén fekszik, a folyó volt a híres sziklatornyok kialakulásának egyik fő tényezője.
A folyó végéhez közel található a Tempi-völgy, az Olümposz és az Ossza vonulatai között elterülő majdnem 10 km hosszú szakadékokkal tagolt szoros. Ma itt vezet keresztül az E75-ös európai út. Már az ókor óta fontos útvonal vezetett át rajta, hiszen a völgyön átvezető út köti össze Észak-Görögországot a déli országrésszel.
A Pineiósz főbb mellékfolyói: a Malakasziótiko réma (patak), a Murgkánisz (patak), a Portaikósz, a Lithéosz, a Pámiszosz, az Enipéasz és a Titarísziosz.
A Pineiósz a forrástól a torkolat felé haladva a következő településeket érinti: Malakászi, Kalambáka, Megárhi, Megála Kalívia, Farkadóna, Lárisza, Evangeliszmósz és Omólio.
Galéria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Görögország folyói