Füredi József, született: Goldberger, névváltozatok: Kellner, Aranyhegyi (Tiszafüred,Enyedi Sándor: Rivalda nélkül c. művében írja, más források Mezőtúrra teszik születési helyét, halotti bejegyzésében pedig Eger szerepel. 1857. augusztus 30.Tiszafüredi izraelita hitközség születési anyakönyve 239/1857.Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében (I. rész. Ezerkilenc száznégyig) A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005) 229. old. – Budapest, 1904. január 18.)Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 189/1904. színész.

Pályafutása

Szülei Füredi (Goldberger) Adolf és Csillag Anna.A születési bejegyzése szerint anyja neve Brody N. Színipályára lépett 1874-ben, Miklósy Gyulánál. Hosszabb ideig működött Kolozsvárott, Krecsányi Ignácnál, Somogyi Károlynál, majd Zilahy Gyula szerződtette Aradra, később Makó Lajosnál lépett fel. Egy anekdota szerint a Rezervistákat azért nem adhatták elő gyakrabban, mert Füredi, mint egyik rezervista, tizenkét apró kolbászt evett meg az előadás során és a direktor volt nem hajlandó ezt a húsneműt mindig kiszolgáltatni. A közönség annyira megszokta, hogy Füredi a színpadon egyék, hogy kénytelenek voltak őt "evős" szerepekben fölléptetni. Ismerősei Stern Izsák, a házaló zsidó előadásán, mely Füredinek jutalomjátéka volt, azzal kárpótolták, hogy negyven kolbászból font koszorút és egy sült malacot nyújtottak fel neki, óriási tapsolás és derültség között.Budapesti Hírlap, 1889. március 19. / 78. szám, 6. old. 25 éves jubileumát 1900-ban ülte meg, Temesváron, Makó Lajosnál, a Sulamith című operett főpapja szerepében.

Részben kötelességérzete vitte a sírba, részben pedig bohémos könnyelműsége is; súlyos betegség, nyelvrák kínozta, de senkinek sem panaszkodott bajáról és inkább csak titokban gyógykezeltette magát és szorgalmasan végezte kötelességét, hogy kenyeret adhasson nagyszámú családjának. 1904. január 8-án játszott utoljára és másnap bement egy arad megyei közkórházba, ahol rohamosan fordult súlyosra a baja. Ekkor az aradi közönség gyűjtést rendezett számára és evvel a gyűjtött összeggel hozta fel őt felesége Réczey tanár klinikájára, operálás végett. A tanár megállapította, hogy a beteg menthetetlen, de mert fuldoklási rohamok lepték meg, gégemetszést végzett rajta. Azonban már ez sem segített rajta.Pesti Hírlap, 1904. január 20. / 20. szám, 9. old. Mint az aradi színtársulat tagja halt meg Budapesten, nyolc gyermeket hagyott hátra. Halálakor a nagyváradi Szabadság című lap 1904. január 20-i számában megjelent cikk szerint "Füredi József a maga nagy szegénységében és nyomorúságában az életet és az élet apró örömeit hihetetlenül tudta élvezni, az életben és a színpadon groteszk kedvessége mindig derűt és jókedvet sugárzott." A Mária utcai klinika halottasházából temették, a református egyház szertartása szerint. Az elhunyt koporsóját a gyászoló családon kívül a fővárosi színházak tagjai vették körül. A beszentelés után dr. Fodor Oszkár, a Népszínház főtitkára mondott búcsúztatót.Budapesti Napló, 1904. január 21. / 21. szám 6. old.

Színpadi jeleneteket írt, melyeket szerződés nélküli vándorlásai során a gyerekeivel adott elő. Írt egy népszínművet, címe: A kis fruska, előadták Szegeden, 1898. december havában. A mama vőlegénye című színműve 1895. május havában az Eszterházy-irodalmi pályázaton dicséretet nyert.

Első felesége Fogarasi Paulina (Apollónia), született 1855-ben Kolozsvárott, színésznő lett 1876-ban, Bényei Istvánnál. Gyermekük: Aranyhegyi Rozália (Kassa, 1879. február 8. − ?).Kassai református egyházközség keresztelési anyakönyve 2/1879. Második neje: Richter Adrienne, akivel 1884. december 28-án lépett házasságra Egerben. Harmadik felesége Római Rózsa volt. Egyik leánya Wulf Ede cirkusztársulatnál volt ballettáncosnő Belgiumban, majd megtébolyodott és egy müncheni elmegyógyintézetbe került.

Fontosabb szerepei Torkos jegyző (Szigligeti Ede: Csikós) Kisbíró (Szigligeti Ede: A cigány) Simon bán (Katona József: Bánk bán) Hájas Muki (Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris) Csaplár (Vahot Imre: Huszárcsíny)

Jegyzetek

Források

Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás kislexikona (Budapest, 1999) 127. old. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. IX. kötet. Ferenczy Tibor−Füzy Zoltán. Budapest, 1992. 904. hasáb. Szabadság, 1904. január 20. / 16. szám, 3. old.

További információk Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében. (I. rész. Ezerkilencszáznégyig). = Archivum 2005. 17. sz. 179-261. Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.

Kategória:Magyar színészek Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek