Ratkovići település Bosznia-Hercegovinában, a Tuzlai kantonban, Čelić községben, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Ratkovići településnek a Föderáció területére eső, nagyobbik része.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 28, közúton 43 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban és közúton 4 km-re északra, a Szávamenti-síkságon, a Tuzla-Brčko főút mentén, 136–177 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/tuzla_9/tz_9.html Topografska karta Tuzla 426-3-1
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb00Bosnyák11601087Horvát60Jugoszláv41Egyéb613Összesen11761101
Története A település első írásos említése 1528-ban történt. A Zvorniki szandzsák 1528-as összeírásában a Visori náhijében 12 település volt, melyek között Sredkovići is szerepel, melyet a neves bosnyák történész, Adem Handžić a mai Ratkovićivel azonosított.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településnek 49 háztartása és 248 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Čelić községhez tartozó településen 74 háztartást és 421 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település kis, déli része a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került, a nagyobb, északi rész pedig a Föderációnál és Čelić községnél maradt.
Nevezetességei Az első ratkovići mecset fából készült, és 1912-ben épült. 1972-ben lebontották, hogy még ugyanebben az évben kőből építsék újjá. 2000-ben teljesen felújították, és egy fehér minaretet helyeztek el rajta. 2016-ban a minaretet homokfúvással megtisztították, és visszaállították a kő természetes színét. A külső homlokzat, az ereszcsatornák, a szegély és a minaret kerítése rozsdamentes acélból készült.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései