Friedrich Wilhelm Foerster, gyakran csak F. W. Foerster német egyetemi tanár, neveléselméleti szakember, pacifista és filozófus. A nemzetiszocializmussal szembeni nyilvános fellépése révén vált ismertté. Munkásságának középpontjában az etika oktatáson keresztüli fejlesztése, valamint a szexológia, a politika és a nemzetközi jog kérdései álltak. A maga korában Magyarországon is ismert író volt, több művét az 1910/1920-as években lefordították.

Élete Fiatalkora Foerster a német csillagász, Wilhelm Julius Foerster fia volt, aki a Berlini Obszervatórium igazgatójaként és a Berlini Friedrich Wilhelm Egyetem professzoraként dolgozott. Két öccse is ismertté vált saját szakterületén: Karl Foerster kertépítő és kertészeti szakember, valamint dr. Ernst Foerster hajóépítő mérnök, a Hamburg-Amerika vonal hajóépítési részlegének vezetője.

Tanulmányok és akadémiai pálya Friedrich Wilhelm Foerster filozófiát, közgazdaságtant, etikát és szociológiát tanult Freiburg im Breisgauban és Berlinben. Doktori disszertációját 1893-ban készítette el Der Entwicklungsgang der Kantischen Ethik bis zur Kritik der reinen Vernunft címmel.

1898 és 1912 között a Zürichi Egyetemen és más svájci intézményekben oktatott, később a Bécsi Egyetemen, majd 1914-től a müncheni Lajos–Miksa Egyetem oktatója volt.

A német militarizmus kritikája és a nemzetiszocialista üldöztetés Foerster határozottan ellenezte az első világháború előtti és alatti német külpolitikát, különösen az uralkodó elit militarista szemléletét. Nézetei miatt szembekerült a korabeli német nacionalista irányzatokkal, és gyakran támadták őt konzervatív körökből. Otto von Bismarck politikai örökségét érintő kritikája egyetemi botrányt váltott ki, amely miatt két félévre el is bocsátották. Ez idő alatt visszatért Svájcba, ahol a háború felelősségének kérdésével foglalkozott. Meggyőződése szerint Németország akadályozta a hágai egyezmények (1907) sikerét, ezzel nemzetközi elszigetelődéséhez és a háborús konfliktus felé vezető úthoz járult hozzá.

1917-es visszatérése után is kitartott amellett, hogy a világháború felelőssége a német politikai és katonai elitet terheli. Emiatt a konzervatív német társadalmi körökben rendkívül népszerűtlen lett, és a kialakuló nemzetiszocialista mozgalom is egyik fő ideológiai ellenfelének tekintette. 1920-ban megjelentette Mein Kampf gegen das militaristische und nationalistische Deutschland című művét, amely után halálos fenyegetéseket kapott szélsőjobboldali köröktől. A politikai erőszak fokozódása (Erzberger és később Rathenau meggyilkolása) után figyelmeztették, hogy meneküljön. 1922-ben lemondott egyetemi állásáról és Svájcba emigrált, majd 1926-ban Franciaországban telepedett le.

A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után (1933) műveit nyilvános könyvégetéseken megsemmisítették. A berlini könyvégetésen 1933. május 10-én írásait a „Gegen Gesinnungslumperei und politischen Verrat” („Az erkölcsi restség és politikai árulás ellen”) jelszóval vetették a tűzbe. Ugyanebben az évben a német állampolgárságát is megvonták. Innentől Foerster Franciaországban élt, ahol megbecsülték, és francia állampolgárságot kapott. Franciaország 1940-es megszállása után azonban a Gestapo körözni kezdte. Svájcba menekült, de a svájci hatóságok nem biztosítottak számára menedékjogot, és továbbra is német állampolgárnak tekintették. Végül Portugálián keresztül az Egyesült Államokba jutott.

A háború utáni időszak A második világháború után cikket írt a Neue Zürcher Zeitung lapban, amelyben arra figyelmeztetett, hogy a „poroszosodás” veszélye a világra is kiterjedhet, ha Németország nem néz szembe a náci korszak bűneivel és nem vállal felelősséget. Emlékiratai 1953-ban jelentek meg Erlebte Weltgeschichte, 1869–1953 címmel. Élete utolsó éveiben Svájcban, Kilchbergben élt Zürich közelében.

Igen magas kort ért meg, 1966-ban hunyt el 97. életévében. Sírkövére az „Erzieher, Ethiker, Mahner, Kämpfer” („nevelő, etikus, figyelmeztető, harcos”) felirat került.

Művei Schule und Charakter: Beiträge zur Pädagogik des Gehorsams und zur Reform der Schuldisziplin. Zürich: Schultheß 1907 (15 Auflagen bis 1953). Digital version at archive.org Das österreichische Problem. Vom ethischen und staatspädagogischen Standpunkte. 2. Auflage, mit Antwort an die Kritiker, Wien 1916 (1. Auflage 1914). Weltpolitik und Weltgewissen. Verlag für Kulturpolitik, München 1919. Politische Ethik und politische Pädagogik. 4., stark erweiterte Auflage der „Staatsbürgerlichen Erziehung“. München 1920. Sexualethik und Sexualpädagogik. 25.-26.Tsd., Kempten und München 1920. Mein Kampf gegen das militaristische und nationalistische Deutschland. Verlag Friede durch Recht, Stuttgart 1920. Ewiges Licht und Menschliche Finsternis. Vita-Nova-Verlag, Luzern 1935 Europa und die deutsche Frage : eine Deutung und ein Ausblick. Vita-Nova-Verlag, Luzern 1937,8by Plon in 1937 in Paris as L' Europe et la question allemande with a foreword from André Chaumeix; and in 1940-41 in New York and London as Europe and the German Question. New York and London: Sheed & Ward and Allen & Unwin. 1940 – via Internet Archive. Erlebte Weltgeschichte 1869-1953. Memoiren. Glock und Lutz, Nürnberg 1953. Angewandte Religion oder Christsein inmitten der gegenwärtigen Welt. Herder Verlag, Freiburg 1961 Staatsmänner, Bischöfe und sonstige Strategen, Mittler Verlag, Herford/Bonn 1984

Magyar fordítások A nemi élet etikája és pedagógiája (ford. Schütz Antal), Szent István-Társulat, Budapest, 1909. 2. átnézett és az 1911-i 3. eredeti szerint bővített magyar kiadás, Szent István-Társulat, Budapest, 1912. Iskola és jellem. Adalékok az engedelmesség neveléstanához és az iskolai fegyelem átalakításához (németből a 10. kiadás szerint ford. Bellaagh Aladár), Lampel Róbert Kiadása, Budapest, 1913. Élet és jellem (ford.: Schütz Antal) 2. kiadás. Szociális Missziótársulat Kiadása, Budapest, 1914. (Szociális missziótársulat kiadványai-sorozat 4.), (később több kiadás az 1920/1930-as években)https://www.antikvarium.hu/index.php?type=search&ksz=foerster&rend=pontossag&oldaldb=60&oldalcount=1&reszletes=0&newSearch=1&searchstart=ksz&rend=pontossag&oldaldb=60&interfaceid=101 Az élet művészete. 2. jav. kiadás. Szociális Missziótársulat Kiadása, Budapest, 1915. (Szociális missziótársulat kiadványai-sorozat 5.)

Jegyzetek

Fordítás

Források Newspaper clippings about Friedrich Wilhelm Foerster in the 20th Century Press Archives of the ZBW

antikvarium.hu adatbázis

További irodalom Schütz Aladár: dr. Foerster a fegyelmezésről In: Tanítók Évkönyve, 1910/11.

Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek Kategória:Berliniek Kategória:Német írók