A Magyar Rovartani Társaság (Rövidítve: MRT; alapításakor "Magyar Entomológiai Társaság") Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő zoológiai szakmai egyesülete. 1910. május 4-én alakult Budapesten. A társaság célja a rovartani kutatások előmozdítása, a szakmai kapcsolatok ápolása, a tudományos eredmények közzététele, valamint a természetvédelmi és ismeretterjesztő tevékenység támogatása.
Története
Előzmények A magyar rovartan intézményes fejlődése a 19. század második felében gyorsult fel. Jelentős szerepet játszott a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának fejlődése, valamint a Magyar Királyi Rovartani Állomás működése. 1892-től kezdődően rendszeresen tartott baráti, szakmai összejöveteleket a „Budapesti Entomológusok Asztaltársasága”, amelyből a Magyar Rovartani Társaság eredeztethető.
Alapítás A Magyar Entomológiai Társaság 1910. május 4-én alakult meg Budapesten, 41 fővel. Az alapítók között szerepelt Csiki Ernő, Entz Géza, Horváth Géza, Jablonowski József, Kertész Aba, Kertész Kálmán, Mocsáry Sándor, Schmidt Antal, Soós Lajos, Szépligeti Győző és Szilády Zoltán. Az első elnök Horváth Géza, az első titkár Csiki Ernő lett. A taglétszám az első évtizedben meghaladta a 700 főt.
A társaság hivatalos közlönyéül a már 1884 óta megjelenő Rovartani Lapokat választotta.
A két világháború között Az első világháborút követően a társaság működése a trianoni országvesztés és különböző politikai fordulatok hatására visszaesett, majd az 1920-as évek elején újjászerveződött. 1923-ban lett hivatalos elnevezés a Magyar Rovartani Társaság, és ekkor indult el a Rovartani Lapok helyett a Folia Entomologica Hungarica, amely a magyar rovartan vezető tudományos folyóiratává vált.
A második világháború után A társaság 1945 után újjászerveződött, és ismét rendszeressé váltak a szakülések. A következő évtizedekben meghatározó szerepet játszott a hazai rovartani kutatások szervezésében.
A rendszerváltozás után Az 1990-es évektől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a természetvédelmi szemléletformálás, az ismeretterjesztés és az amatőr kutatók bevonása.
Elnökei A társaság elnökei az alapítástól kezdve: Horváth Géza (1911), titkár: Csiki Ernő Mocsáry Sándor (1912), titkár: Csiki Ernő Biró Lajos (1913), titkár: Csiki Ernő Kertész Aba (1914), titkár: Csiki Ernő Ulbrich Ede (1915), titkár: Csiki Ernő Streda Rezső (1916), titkár: Csiki Ernő Jablonowski József (1917-1919, 1921-1927, 1929), titkárok: Csiki Ernő (1917-1922), Kadocsa Gyula (1924-?) Csiki Ernő (1929-1930), titkár:? Szilády Zoltán (1937), titkár: Kadocsa Gyula (1937) Kadocsa Gyula (1938-1939, 1941-1943, 1946-1948), titkárok: Szelényi Gusztáv (1938-1942), Balogh Imre (1943-1948) Székessy Vilmos (1949-1957), titkár: Kaszab Zoltán Szelényi Gusztáv (1958-1962), titkár: Nagy Barnabás Soós Árpád (1963-1969), titkár: Gozmány László Jermy Tibor (1969-1971), titkár: Mészáros Zoltán Bognár Sándor (1972-1974), titkár: Martinovich Valér Gozmány László (1975-1977), titkár: Jenser Gábor Sáringer Gyula (1978-1983), titkár: Jenser Gábor Nagy Barnabás (1984-1986), titkár Vojnits András Jenser Gábor (1987-1992), titkár Balázs Klára Mészáros Zoltán (1993-1998), titkár: Podlussány Attila Jenser Gábor (1999-2004), titkár: Szalóki Dezső Mészáros Zoltán (2005-2007), titkár: Rédei Dávid Vig Károly (2008-2021), titkárok: Nádai László (2008-2009), Puskás Gellért (2010-2020) Haltrich Attila (2021-) titkár: Dombi Orsolya (2021-2023), Sulyán Péter Gábor (2024-)
Folyóiratai
Rovartani Lapok 1884 és 1923 között adták ki, a magyar rovartan egyik első szakfolyóirata. Folia entomologica hungarica 1923 óta jelenik meg, a Magyar Rovartani Társaság és a Magyar Természettudományi Múzeum nemzetközi tudományos folyóirata, az 1884-ben alapított Rovartani Lapok folytatása. Címváltozatai: Rovartani Közlemények, Folia Societatis Entomologicae Hungaricae. A Magyar Rovartani Társaság Közleményei. Napjainkig a magyar rovartan legfontosabb tudományos periodikája. A lap 2024-ben regisztrált nemzeti érték lett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Ágazati Értéktárába felvételt nyert mint kulturális örökség. Rovarász Híradó 1989-től kezdve a társaság tájékoztató kiadványa, alapította: Nagy Barnabás.
Ülések és helyszínek A társaság fennállása óta rendszeresen tart szak- és előadóüléseket, közgyűléseket és tudományos rendezvényeket (Rovartani Napok, majd Rovartani Konferencia). Története során üléseit a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kertészeti Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum épületeiben tartotta, jelenleg is itt tartja minden hónap harmadik péntekén (a nyári hónapokat kivéve).
Díjai A társaság legismertebb elismerése a Frivaldszky Imre-emlékplakett (emlékérem). Emellett tiszteleti tagságot és egyéb szakmai okleveleket is adományoz.
Programjai
Rendszeres előadóülések. Év rovara program. Magyar Rovarászati Napok. Rovarász Kirándulás. Magyar Rovartani Konferencia. Rovarászbál. Rovarbörze.
Tagság A tagságot főként kutatók, muzeológusok, növényvédelmi szakemberek, egyetemi hallgatók és amatőr rovarászok alkotják. A társaság egyik sajátossága a hivatásos és amatőr kutatók együttműködése. A tagsághoz két társasági tag ajánlása szükséges, majd a Választmány dönt a felvételről.
Tisztségek Elnök, alelnökök, titkár, előadásszervező titkár, jegyző, pénztáros, könyvtáros, választmányi tagok, a választmány örökös tagjai és számvizsgálók. A tisztségviselőket a közgyűlés választja.
Jegyzetek
Források
Vig Károly & Szél Győző (2010): Évszázadnyi rovarászat. 100 éves a Magyar Rovartani Társaság. Növényvédelem, 46(12): 555–588. Szél Győző & Vig Károly (2010): A magyar rovartani sajtó története. Rovarászati Lapok, Rovartani Lapok és Folia Entomologica Hungarica. Növényvédelem 46(12): 589–610. Vig K. (2019): A rovartani kutatások története Magyarországon. Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Szombathely, 728 pp.
Kategória:Magyarországi tudományos társaságok