Ottessa Charlotte Moshfegh (Boston, 1981. május 20. –) amerikai író, regényíró és forgatókönyvíró. Debütáló regénye, az Eileen (2015) elnyerte a Hemingwayalapítvány/PEN-díjat, bekerült a Booker-díjra, és a National Book Critics Circle Award fikciós döntőjébe. Moshfegh következő regényei közé tartozik a My Year of Rest and Relaxation, a Death in Her Hands és a Lapvona.
Fiatalkora és iskolái 1981-ben született, és Bostonban, Massachusettsben nevelkedett. Anyja horvát volt, apja pedig iráni zsidó, és mindketten zenészek, akik a New England Conservatory of Music-ban tanítottak. Moshfegh gyerekként megtanult zongorázni és klarinétozni.
Moshfegh a bostoni Commonwealth School-ba járt, és 2002-ben szerzett BA diplomát angolból a Barnard College-ban. 2011-ben MFA-t szerzett irodalmi művészetből a Brown Egyetemen, ahol egyetemi hallgatókat is tanított. (See 34:04 of 39:22 in video.) 2013 és 2015 között Moshfegh Wallace Stegner-szépirodalmi ösztöndíjas volt a Stanford Egyetemen.
Pályája A főiskola után Moshfegh Kínába költözött, ahol angolt tanított, és egy punk bárban dolgozott. A húszas évei közepén New Yorkba költözött, ahol az Overlook Pressnél dolgozott, később pedig Jean Stein asszisztenseként. Miután macskakarmolás lázat kapott,A macskakarmolás betegség (felinosis) egy fertőző betegség, amely leggyakrabban egy macska karmolásából vagy harapásából ered. elhagyta a várost, és a Brown Egyetem mesterképzésén végzett. Ezekben az években vintage ruhák eladásából tartotta fenn magát, amelyeket többnyire „tearuháknak” írt le.
Munkái 2014-ben a Fence Books kiadta Moshfegh McGlue című kisregényét, amely a Fence Modern Prize prózai díj első nyertese. 2015 augusztusában a Penguin Press kiadta első teljes regényét, az Eileen-t, amely kedvező kritikákat kapott, és bekerült a 2016-os Man Booker-díjra. Az Eileen-ben a főszereplő és a narrátor egy sor eseményt mesél el ifjúkorából egy massachusettsi városban, amit "X-ville-nek" hív. A regény kezdetén titkárnőként dolgozik egy helyi fiatalkorúak börtönében, miközben bántalmazó apjával, egy alkoholizmussal és paranoiával küzdő nyugdíjas rendőrtiszt mellett él és gondozza őt. Ahogy a történet folytatódik, feltárulnak azok a körülmények, amelyek miatt elhagyta X-ville-t.
2017 januárjában jelent meg a Homesick for Another World című novellagyűjtemény. 2018. július 10-én a Penguin Press kiadta Moshfegh második regényét, My Year of Rest and Relaxation címmel. A könyv egy fiatal művészettörténészt ír le, aki New Yorkban élt 15 hónapon keresztül, 2000. június közepétől. Nemrég végzett, és ambivalensen gyászolja szülei halálát, felmond galerista munkájával, és egy éves alvási tervbe kezd, amihez altatók és egyéb, egy kétes pszichiáter által felírt gyógyszerek segítik.
Szintén 2018-ban Moshfegh írt egy darabot a Grantának, amelyben elmesélt egy élményt egy sokkal idősebb férfi íróval, amikor 17 éves volt. A Paris Review gyakori munkatársa, 2012 óta nyolc történetet publikált a folyóiratban. 2020-ban a Vintage kiadta harmadik regényét, Death in Her Hands címmel, amelyet Moshfegh „magányos történetnek” nevezett.
2021-ben Moshfegh My New Novel című kisregényét önálló művészeti könyvként adta ki a Picture Books, Gagosian galéria kiadványában. A könyvben Issy Wood kihajtható festménye található, amely "a történet legközvetlenebbül szürreális részét" illusztrálja. 2022-ben a Penguin Press kiadta Moshfegh negyedik regényét, a Lapvona-t, amely Marekről, egy pásztor bántalmazott fiáról szól, a kitalált lapvonai középkori hűbérbirtok többi szereplőjével együtt.
Moshfegh a 2022-es Causeway című drámafilmet Luke Goebellel és Elizabeth Sandersszel közösen írta. A premier a 2022-es Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon volt.
Magánélete Moshfegh feleségül ment Luke B. Goebel íróhoz, akit egy interjú során ismert meg. 2020-ban a kaliforniai Pasadenában éltek. Charles Bukowski költőt és regényírót idézte munkásságára. Moshfeghhez hasonlóan Bukowski is olyan karaktereket hozott létre, akiket szociálisan depriváltnak és elszigeteltnek tartottak. 2026-ban Moshfegh bejelentette, hogy ő és Goebel elváltak.https://substack.com/@ottessa/note/c-245043463?r=17jaa
Díjai 2013–2015 Wallace Stegner ösztöndíj a Stanford Egyetemen 2013. évi Plimpton-díj a The Paris Review-tól a "Bettering Myself" című történetéért 2014 Believer Book Award-díj, McGlue 2016 MacDowell Colony ösztöndíj 2016 Hemingway Alapítvány/PEN-díj, Eileen 2016-os Booker-díj (szűkített lista), Eileen 2018 A Story Prize döntőse, Homesick for Another World
Könyvei Regények Eileen (2015) Eileen voltam – Geopen, Budapest, 2021 · · Fordította: M. Bíró Júlia My Year of Rest and Relaxation (2018) Death in Her Hands (2020) Lapvona (2022)
Novellák Homesick for Another World (2017)
Kisregények McGlue (2014) My New Novel (2021)
Filmek Causeway (2022; Luke Goebellel és Elizabeth Sandersszel közösen írták) Eileen (2023; regénye alapján, Luke Goebellel közösen) The Three Incestuous Sisters (TBA; Alice Rohrwacherrel közösen írták)
Jegyzetek
Fordítás
További információk Honlapja
Kategória:1981-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Amerikai írók Kategória:Amerikai nők Kategória:Iráni származású amerikaiak